„A konyha istenének keze volt a dologban” – Lawrence Norfolk

Könyv

Miért nehéz a szexről írni? Kell-e jó katolikusnak lenni egy buggyantott tojás elkészítéséhez? És mivel lehetne megkenni a pápákat – régieket és újakat? Mindez kiderül A Lemprière-lexikon világhírű szerzőjével, Lawrence Norfolkkal készített, lapunk friss számában található interjúból. Az viszont, hogy Norfolk szerint miről kell majd írni 300 év múlva, illetve hogy milyen is volt számára az a bizonyos első alkalom, csak itt és most olvasható.


Fotó: Jonathan Ring

magyarnarancs.hu: Az addig rendben, hogy a 17. századi gasztronómia történetében elég otthonosan mozog, de mi történik, ha magára marad egy 21. századi konyhában? 0-tól 10-ig terjedő skálán hová helyezné a konyhai képességeit?

Lawrence Norfolk: Reggeliben igen erős vagyok, simán megítélek egy hatost magamnak. Ám ahogy haladunk előre a napban, úgy csökken a megítélhető pontok száma. Mire a vacsorához érünk, legnagyobb elfogultságomban sem tudok három pontnál többet adni magamnak. Szeretném viszont, ha feljegyezné, hogy egy alkalommal sikerült egy tankönyvszerű sajtszuflét összehoznom. Ne kérdezze, hogy sikerült, soha többé nem tudtam megismételni. Gyanítom, a konyha istenének keze volt a dologban: egyszeri megszánásról lehet szó.

magyarnarancs.hu: Írókollégái között kik teljesítenek jól a konyhában?

LN: Alan Hollinghurst (magyarul A szépség vonala című regény jelent meg tőle - a szerk.) remek vegetáriánus szakács, William Dalrymple pedig kerti grillezésben nagyon erős, de az általános tapasztalat azt mutatja, hogy az írók vagy nem tudnak, vagy nem akarnak, vagy nem tudnak és nem is akarnak főzni. Én speciel főzök, és főztem már íróknak is. Ezért a tapasztalat beszél belőlem, amikor azt mondom; az író olyan vendég, aki rendszerint iható bort hoz, de a meghívást a legritkább esetben viszonozza.

magyarnarancs.hu: Mint kolléga a kollégának, mit javasolna annak a szerzőnek, aki 2-300 év távlatából szeretne történelmi regényt írni a világban uralkodó mai állapotokról?

LN: Az illetőnek, szerény véleményem szerint, a globális pénzügyi mozgásokat kellene áttekintenie. Ez a 21. század nagy sztorija. Az, ahogy a tőke újrakoncentrálódik néhány ember kezében, azt hiszem, itt van a rinocérosz elásva. De mivel még javában zajlanak az említett folyamatok, igazán jó könyvet ma még aligha lehet írni belőle. De 300 év elegendő lesz. Csak egy baj van; ha el is készül a nagy mű, attól tartok, elég unalmas lesz. A másik lehetőség egy napjainkról szóló, nagy történelmi regény, de ezt a regényt megírták már. Infinite Jest a címe, és David Foster Wallace követte el; ő nem a pénz, hanem a függőség metaforája felől közelítette meg a kérdést. Egyszer felkértek rá, hogy interjúvoljam meg a szerzőt; máig tartó nagy bánatom, hogy nem jött össze (Wallace 2008-ban öngyilkos lett – a szerk.)

magyarnarancs.hu: Még kiket interjúvolna meg szívesen?

LN: Akit nagyon szívesen meginterjúvolnék a kollégák közül, az Murakami. Egy ebédig már eljutottunk, de interjúig még nem.  És akivel még nagyon szerettem volna interjút készíteni, de sosem tettem, és már nem is tehetem: W. G. Sebald.  Találkoztunk néhányszor, élveztük is egymás társaságát, de az interjú nem jött össze. Rengeteg kérdésem lett volna hozzá.

magyarnarancs.hu: Mi lett volna a legfontosabb, Sebaldhoz intézett kérdése?

LN: A fontos kérdések számomra mindig a triviális kérdések. Mi volt az első könyv, amit olvasott? Hogy dolgozik? Mi a napi rutin? Ne gondoljon semmi bonyolultra.

magyarnarancs.hu: Ezek után kénytelen vagyok megkérdezni: mi volt az első könyv?

LN: Ezek után nem is hagyhatta ki. Az első egy olvasókönyv volt, hatalmas betűkkel nyomva, az anyám tanított a segítségével olvasni. A következő könyv, amire emlékszem, egy macskás könyv volt, macskás képekkel volt tele. A következő fontos könyv pedig a Gulag-szigetvilág volt Szolzsenyicintől. Kamaszkoromban került a kezembe. Azt hittem, kitalált történetet, fikciót olvasok. Hatalmas sokként ért, amikor valamikor a második kötet elején rájöttem, hogy ez nem fikció, hanem a színtiszta valóság. Könyv azóta sem okozott ennél nagyobb sokkot.

magyarnarancs.hu: Írás közben zenét hallgat, ezt többször is említette…

LN: A Lemprière-lexikon Led Zeppelin volt, A pápa rinocérosza Bach, csakis Bach, míg  a Vadkan képében R.E.M. A John Saturnall lakomája (Norfolk új regénye – a szerk.) viszont maga a kötetlen, random play üzemmód. Az összes zeném fent van a számítógépemen, öt hét kell hozzá, hogy az iTunes lejátssza.

Nagyinterjúnk a szerzővel itt olvasható.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.