Könyv

Az utóbbi időben számos cikk, vita és workshop foglalkozott itthon a költészetfordítás problémájával, közelebbről azzal, hogy a fordított líra kiveszni látszik a hazai irodalmi és könyves piacról; a kiadók irtóznak tőle, a fordítók egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy versekkel szöszöljenek napokig, hetekig, a sporadikus folyóirat-publikációkból meg nem áll össze egységes kép a nemzetközi líra trendjeiről.

Garmann szőke norvég kisfiú. Vékony, szeplős és félszeg. Egy katica van az orrán, a pöttyeit számolja.

Rég váltott ki annyi – a szigorúan filmes szakmán kívülről, sokszor a tudomány területéről érkező – reflexiót egy sci-fi, mint a Csillagok között (eredetileg: Interstellar).

Milyen ideológiát szolgál Superman, Dredd bíró vagy Tintin? És mi köze a képregénynek a menekültekhez vagy a török sajtószabadsághoz? A legutóbbi, 2015-ös Comics Forum erre is választ adott.

Évek óta sejthető a folyóirat-megjelenések alapján, hogy a regénysorozat mellett új versanyag is készül Oravecz Imre szajlai műhelyében.

Népszerű tudományos ismeretterjesztés – a múlt század közepén és második felében kiváló tudósok, ókortörténészek és klasszika-filológusok egész sora művelte ezt az egyszerre hálás és hálátlan műfajt.

Néhány éve egy budapesti konferencián Michal Hvorecký, az egyik legismertebb fiatal kortárs szlovák prózaíró félig viccesen, félig komolyan arról beszélt, hogy a szlovák irodalmárok leginkább arra vágynak, hogy legalább a csehek és a magyarok figyeljenek arra, ami a szlovák irodalomban történik – de mindhiába. Merthogy a két szomszéd népen kívül ugyan kit is érdekelhetne egy ötmilliós nemzet irodalma?

Thomas Pynchon védjegyei közé tartozik, hogy művei jól megragadható korszakokat igyekeznek definiálni.

Minimum tizenegyes! a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – világirodalom