Könyv

1991-es megjelenése óta 60 nyelven jelent meg és 40 millió példányban kelt el, és ezzel nemcsak a bestseller, de a long-seller státuszt is kiérdemelte a norvég Jostein Gaarder regénye, a filozófia történetét ifjúsági regénybe csomagoló Sofie világa. A filozófiatanárból lett sztárszerzővel az újrafordított magyar kiadás apropóján telefonon beszélgettünk.

A friss Narancsban könyvmelléklettel jelentkezünk, benne egy Nádas Péterrel készített fordulatos nagyinterjúval. Ebből adunk itt rövid ízelítőt.

Amit a kormány művelt ezzel az ártalmatlan díjjal, az egyrészt példátlan, másrészt nagyon is jellemző az orbánista kultúrpolitika tébolyára.

Éppen hatvan évvel ezelőtt kezdődtek a Petőfi Kör vitaestjei, melyeket mind a szervezők, mind későbbi vádlóik joggal tartottak számon a forradalom fontos előzményei között. Az akkori időkről beszélt nekünk a kör működését közelről ismerő s az utóhatásaival kutatóként is foglalkozó szemtanú.

Felette irigylésre méltó, ha valaki egyszer csak talál otthon, a szekrénye mélyén egy kis barna táskát, amely tele van a nagyszülei addig ismeretlen első világháborús leveleivel és naplójával.

Hogy ő lenne az angol Philip Roth? Nem, én inkább a zsidó Jane Austen vagyok – válaszolta erre A Finkler-kérdés Booker-díjas szerzője, akivel új regénye, a Zs hazai megjelenése alkalmából beszélgettünk.

86 éves korában meghalt Kertész Imre, egy nagy magyar író. Utolsó, vele készült interjúnkkal tisztelgünk emléke előtt.

Haragudni emberi dolog.

Norvég írót rég ért akkora irodalmi elismerés, mint Per Pettersont a Lótolvajok című regényéért. A hallgatásokkal és elhallgatásokkal teli északi próza mestere minden, csak nem hallgatag ember: budapesti látogatásakor tehenekről és baloldaliságról, könyvtolvajlásokról és házastársi perpatvarokról is beszélgettünk.

Ma már szerencsére sokan ismerik Farkas Zoltán történetét, a roma fiúét, aki egy alulfelszerelt mezőkovácsházi próbateremből Európa legjelentősebb metálkiadójáig küzdötte fel magát és zenekarát, az Ektomorfot.