Az életmű fája
Nádas élete és műve a fa jegyében telik, lombosodik és hullatja levelét, nem véletlenül egy pompás vadkörtefa, a gombosszegi Arbor excelsa közelében – és az œuvre a lombozat struktúráját mutatja.
Könyv
„Elbújna az ember”
Keresztury Tibor pályája irodalomkritikusként, folyóirat-szerkesztőként indult, aztán a tanulmányok, esszék írását felváltotta az az egyedi tárcaforma, amelyet éppen lapunkban kezdett el írni. Első regénye megrázó élet- és halálvallomás.
„Mintha az Árpád-család nem volna magyar eredetű”
B. Szabó János és Sudár Balázs történészek: a magyar őstörténetről sok esetben nem tudunk semmit. Nemrég megjelent kötetük kapcsán beszélgettünk a két kutatóval.
A haza megmentőinek és hazaárulóknak is tekintették őket
Romsics Ignác: Honmentők/Honvesztők című könyve a Horthy Miklóséhoz hasonló pályát befutott politikusok portréját vizsgálja, hasonlítja össze.
A strici mint nemzeti hős?
Borgest, minden idők legnagyobb hatású argentin íróját nemcsak a posztmodern mágikus realizmus megalapozójaként, A bábeli könyvtár szerzőjeként, hanem Ástor Piazzolla alkotótársaként, tangószövegek költőjeként is ismeri a világ.
Szőke Szabolcs: A bácsi zenél
Már az is méltó volna figyelmünkre, ha az idén 72-t betöltött zenész (Kolinda, Makám, Pangea, Tin-Tin Quartet, Ektar, Trio Squelini) és színházi alkotó (Orfeo, Stúdió K, Hólyagcirkusz) karcolatait csak az életműve támasztaná meg.
„Felhasadt viszonyok”
A norvég szerző első regénye, a gyerekvállalás nehézségeiről szóló Felnőtt emberek jelentős kritikai sikert aratott. Magyarországon hamarosan novelláskötete is megjelenik. A termékenységi klinikákról, a felnövés kínjairól, illetve a családi tűzfészkekről beszélgettünk vele.
„Annyira máshogy olvasunk”
Gaborják Ádámmal, az Európa Könyvkiadó szerkesztőjével beszélgettünk
Doktor Faustus labirintusa
Balázs csodálatra méltó szörnyeteg volt. Briliáns társalgó, hihetetlenül szórakoztató asztaltárs. Reneszánsz fejedelmi udvarokban gennyesre kereste volna magát csak azzal, hogy szóval tartja a művelt társaságot – véget nem érő sziporkák, szójátékok, kultúrhistóriai, filozófia-, kritikatörténeti és irodalomelméleti futamok szövődtek hétköznapi pletykákkal, színes elbeszélésekkel, versidézetekkel és bohóctréfákkal egymásba cikázva, néhol követhetetlenül, de mindig nagystílűen.
E. Foley – B. Coates: Mit tenne Frida Kahlo?
Több olyan gyűjtemény megjelent ugyan már magyarul, amelyek kivételes személyiségű, tehetséges, rendhagyó karriert magukénak tudó nőket állítanak elénk példaképként, még most sem érezzük feleslegesnek a szerzői és kiadói igyekezetet.