rés a présen

„Mintha sétálnék”

  • rés a présen
  • 2022. április 27.

Könyv

Vajna Ádám költő

rés a présen: Az első, Oda című köteted Makói Medáliák nevezetű irodalmi díjat kapott. Nincs túl messze Makó?

Vajna Ádám: Budapesttől minden messze van, és éppen ezért szuper, hogy egy vidéki városban létezik ez a díj, amelyet minden évben a legjobbnak gondolt első verseskötet kap. Amikor megtudtam, hogy az én könyvemet választották, éppen egy egyetemi könyvtárban ültem Norvégiában. Kimentem az előtérbe telefonálni, visszaültem a szakdolgozatomhoz, vigyorogtam öt percet az asztalnál, aztán inkább összepakoltam. Akkor nagyon közel éreztem oda Makót. Aztán amikor este a dél-koreai, német és olasz lakótársaimnak próbáltam magyarázni, hogy mit ünnepelünk, már messze volt.

rap: Afféle költőhöz illő életet élsz?

VÁ: Egyrészt igen, teljesen belecsúsztam az irodalomba: fordítok, három kulturális folyóiratnál dolgozom (Hévíz, Észak, Versum), szerkesztek könyvet és doktorit írok a kortárs norvég és magyar politikai költészetről. De nem vagyok alkoholista, szifiliszes vagy halott, nem írok hattyútollal és nem vettem még részt forradalomban sem. Meg azért voltam én már zöldséges, pincér és hírszerkesztő tőzsdei lapnál is. Ha pedig újrakezdhetném, gazdaságtörténész szeretnék lenni. Másrészt tehát nem.

rap: A népdaloktól a tudományos értekezésekig sok helyről merítesz a munkáidban. Általában a verbális dolgok adnak ihletet?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.