KÖNYVMELLÉKLET – Ács Pál esszéje

Günter Grass tükörbe néz

Könyv

Az idős Günter Grass – aki szinte teljes életművét a vészterhes 20. századi német múlttal való szembenézésnek szentelte – belepillantott a tükörbe. Egy 17 éves, pattanásos kamasz tekintett vissza rá. A fiú a Wehrmacht elit alakulatának, a Waffen SS-nek az uniformisát viselte, gallérján a baljós kettős rúnával. Erről a fiúról Grass hatvan éven át nem beszélt. 

A szociáldemokrata érzelmű német író, Willy Brandt későbbi tanácsadója úgy tekintett vissza az ifjú nácira – hajdani önmagára, aki a II. világháború végén néhány hónapig harcolt a szovjetek ellen, majd megsebesült –, mint egy idegenre. Mégis megpróbált a szemébe nézni. Az egész világ felhördült.

 

Ilyet mi nem teszünk

Hogyan hallgathatott erről ilyen sokáig Grass, aki több mint fél évszázadon át maga volt a megtestesült német lelkiismeret? Ez a félnémet-féllengyel keleti menekült akar szembesíteni bennünket feldolgozatlan náci múltunkkal, miközben ő maga a szőnyeg alá söpörte mindazt, amit a hitlerájban művelt? – háborogtak a németek. A Nobel-díjas írót a múltjára hivatkozva nemkívánatos személynek nyilvánították Izraelben, a lengyel jobboldal pedig követelte, hogy – őt, aki oly sokat tett a német–lengyel megbékélésért – fosszák meg gdański díszpolgárságától. Ez az indítvány Paweł Adamowicz gdański polgármester józan ellenállásán megbukott: a lengyel nemzeti önismeret számára is alapműnek számító nagyregény, A bádogdob (1959) szerzője végül is szülővárosában, Gdańskban, az egykori Danzigban ünnepelhette a 80. születésnapját. Adamowiczot 2019-ben egy merénylő halálra késelte. Erről a tragikus történetről Grass már lemaradt – 2015-ben meghalt.

Kár lenne mentegetni az írót, megtették ezt is már sokan: ez az SS nem az az SS volt, Grassnak fogalma sem lehetett arról, miféle egységhez vezénylik, gyerek volt még, és sorolhatnánk. Hasznosabb megérteni, mi az, amit végül mégis elmondott Hagymahántás közben (2006) című önéletrajzi regényében. A könyv egyik szimbolikus fejezete a légvédelmi segédszolgálatos gimnazisták kiképzőtáborában játszódik. Van ott egy különös fiú, afféle mintakatona. Bármit rá lehet bízni, szalutál, fut, bakancsot suvickol, szótlanul meri a szart a latrinából, ám ha puskát nyomnak a kezébe, rögtön a földre dobja. Ütik-verik, egzecíroztatják, mégse hajlandó fegyvert fogni. Jehova tanújának, bibliakutatónak nézik, de leginkább pusztán hülyének. Ha firtatják fura viselkedésének okait, ő mindig ugyanazt feleli: „Ilyet mi nem teszünk.” Több fejezettel később olvashatjuk a téma más hangnembe áttett variációját. Grass, a kiskatona angolszász fogságba esik. Nevelőtisztje sokkoló fényképeket mutat neki és fogolytársainak a zsidók ellen elkövetett rémtettekről. Látják az ifjú nácik a hullahegyeket, a kemencéket. Mi a válaszuk? „Ilyet németek sosem tettek.” „Ilyet nem tesz egy német.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.