KÖNYVMELLÉKLET – kritika

A félelem dicsősége

Bernard Lecomte: KGB – A szovjet titkosszolgálatok története

Könyv

A néhai Szovjetunió fennállásának nélkülözhetetlen biztosítéka volt az a szerteágazó erőszakszervezet, amelyet közvetlenül a „nagy októberi” forradalom után hozott létre a bolsevik (állam)párt. A hivatalosan 1917. december 7-én alakult Cseka (hivatalosan: VCSK, Összoroszországi Különleges Bizottság) később számtalan betűkombináció (NKVD, GPU, NKGB stb.) alatt alkotott maradandót az erőszak tömeges és szervezett alkalmazásának történetében.

Ezen állomások rögzítése csupán az egyik, de korántsem egyetlen erénye Bernard Lecomte KGB-ről szóló könyvének (a szervezet 1954 és 1991 között működött e néven). Bár a lengyel felmenőkkel rendelkező francia történész-újságíró korábban is számos könyvet szentelt már a régió történetének, magyarul ez az első megjelent munkája. Lecomte mindenekelőtt igyekszik tisztázni a különbséget a leginkább KGB-ként hírhedtté vált szovjet szervezet és a nyugati titkosszolgálatok között. A kézenfekvő válasz az lenne, hogy a nyugati titkosszolgálatok nem terveznek és hajtanak végre tömeggyilkosságokat, legalábbis saját állampolgáraik ellen nem, de a Cseka/KGB mindig is több volt, mint nyugati ellenfelei vagy akár azok együttese. Egyszerre volt ugyanis kémelhárító-hírszerző szervezet és titkosrendőrség (kiterjedt ügynök- és spiclihálózattal), rendelkezett saját belső karhatalommal, sőt idővel (polgár)háborús helyzetben is használható, nehézfegyverzettel ellátott fegyveres karhatalmi egységekkel is, amelyek felhasználhatók voltak a brutális belső tisztogatások vagy az újonnan elfoglalt területeken rendezett „csisztkák” során. A Cseka valósággal állam volt az államban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.