A könyv, amely évekkel ezelőtt megjósolta, honnan jön a jövő legveszélyesebb vírusa

Sorköz

A SARS-vírusnak kezdettől fogva megvolt a képessége arra, hogy ne csupán alkalmanként ugorjon át emberre, de terjedjen is fajtársaink között.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. március 24-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

A koronavírus jelenléte nyilván ébren tartja az érdeklődést a zoonózis iránt is. Ez tudniillik az a rendre ismétlődő, evolúciós jelentőségű folyamat, amelynek során a gazdaváltásra amúgy is hajlamos kórokozók állati lakhelyük helyett másikat találnak maguknak, az emberekben.

A veterán amerikai tudományos író David Quammen még 2012-ben írta meg Gazdaváltás – Állatról emberre terjedő vírusok című könyvét, amely számos példán keresztül rendkívül plasztikusan, közben mondhatni krimiszerűen, számtalan érdekfeszítő sztorin keresztül írja le, hogyan zajlik e sokszor végzetes hatású gazdaváltás.

Könyve megírása előtt Quammen vagy öt éven át követte azon kutatók munkáját, akik az ember-állat kapcsolat közben óhatatlanul előforduló mikrobatranszfer lehetséges forrásait, körülményeit próbálták azonosítani. Részt vevő megfigyelőként hitelesen és szakszerűen számol be a kutatásokról, a kutatók aggodalmairól, és a betegségek eredetét célzó vizsgálatok okozta komoly meglepetésekről. Meglehet, egy évtizeddel ezelőtt még kifejezetten alarmista munkának számított a Gazdaváltás, de hol van már az az idő.

Az új kiadást az is indokolttá tette, hogy Földvári Gábor kutató biológus továbbgondolta a gazdaváltásból fakadó újabb járványok tapasztalatait, és két rövid fejezettel kiegészítette az eredeti szöveget. Az egyikben a mind ez idáig leghalálosabb Ebola-járvány, a 2013 és 2016 között pusztító nyugat-afrikai tapasztalatait elemzi azzal a kevésbé reményteli végkövetkeztetéssel, hogy máig sem tudjuk, mely élő szervezetben (rezervoárban) él tovább a vírus anélkül, hogy hordozóját halálosan megbetegítené.

A SARS-vírusról szóló fejezethez illesztett és a most is zajló járványról szóló pár oldalas bejegyzésben pedig Földvári is megerősíti benyomásainkat:

Quammen évekkel a koronavírus-pandémia kezdete előtt hátborzongató pontossággal jósolta meg, melyik lehet a jövő legveszélyesebb vírusa,

és honnan, mely ember-állat találkozási pontról érkezhet közénk.

Quammen legnagyobb érdeme, hogy képes megmutatni a járványok kitörésének emberi drámáját – azt a folyamatot, amely során egy teljesen ártatlannak tűnő állat (egyben potenciális jungle food) betegségek forrása lesz.

A munka korunk és a közelmúlt több járványát is szemügyre veszi – ezek közül többnek azóta külön könyvet is szentelt. És bizony az AIDS, az Ebola, a Marburg-vírus, a madárinfluenza, a Lyme-kór kórokozói mellett már ott figyel a SARS-vírus, amelyről meg is állapítja, hogy kezdettől fogva megvolt a képessége arra, hogy ne csupán alkalmanként ugorjon át (mondjuk egy pálmasodróról vagy patkósdenevérről) emberre, de terjedjen is fajtársaink között.

Az AIDS-fejezetben például szellemesen és logikusan vezet rá minket, hogyan indulhatott ki egy, az emberi (leginkább szexuális) szokásainkat alaposan átformáló kór egyetlen kameruni csimpánztól, valamikor 1908-ban, talán egy félresikerült vadászat nyomán.

A könyvből az is világosan kiderül, milyen tényezők miatt lesz egyre veszélyesebb számunkra a vadon: túl mélyen hatoltunk be az addig háborítatlan élőhelyek mélyére, újabb és újabb területeket hasítva ki – ezáltal exponenciálisan megnövelve annak a veszélyét is, hogy közeli kapcsolatba kerüljünk olyan fajokkal, amelyek szervezetükben halálos titkot hordoznak. A robbanásszerű népességgyarapodás (pláne, az ebből a szempontból kritikus trópusi ökoföldrajzi régiókban), az erdőirtás, az egyre töredezettebb ökoszisztémák, az iparszerű farmgazdálkodás mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a leendő humán betegségek kórokozói elrugaszkodjanak eddigi gazdáikról.

Fordította: Sóskuthy György. Park Könyvkiadó, 2021, 536 oldal, 5499 Ft

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.