A könyv, amely évekkel ezelőtt megjósolta, honnan jön a jövő legveszélyesebb vírusa

Sorköz

A SARS-vírusnak kezdettől fogva megvolt a képessége arra, hogy ne csupán alkalmanként ugorjon át emberre, de terjedjen is fajtársaink között.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. március 24-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

A koronavírus jelenléte nyilván ébren tartja az érdeklődést a zoonózis iránt is. Ez tudniillik az a rendre ismétlődő, evolúciós jelentőségű folyamat, amelynek során a gazdaváltásra amúgy is hajlamos kórokozók állati lakhelyük helyett másikat találnak maguknak, az emberekben.

A veterán amerikai tudományos író David Quammen még 2012-ben írta meg Gazdaváltás – Állatról emberre terjedő vírusok című könyvét, amely számos példán keresztül rendkívül plasztikusan, közben mondhatni krimiszerűen, számtalan érdekfeszítő sztorin keresztül írja le, hogyan zajlik e sokszor végzetes hatású gazdaváltás.

Könyve megírása előtt Quammen vagy öt éven át követte azon kutatók munkáját, akik az ember-állat kapcsolat közben óhatatlanul előforduló mikrobatranszfer lehetséges forrásait, körülményeit próbálták azonosítani. Részt vevő megfigyelőként hitelesen és szakszerűen számol be a kutatásokról, a kutatók aggodalmairól, és a betegségek eredetét célzó vizsgálatok okozta komoly meglepetésekről. Meglehet, egy évtizeddel ezelőtt még kifejezetten alarmista munkának számított a Gazdaváltás, de hol van már az az idő.

Az új kiadást az is indokolttá tette, hogy Földvári Gábor kutató biológus továbbgondolta a gazdaváltásból fakadó újabb járványok tapasztalatait, és két rövid fejezettel kiegészítette az eredeti szöveget. Az egyikben a mind ez idáig leghalálosabb Ebola-járvány, a 2013 és 2016 között pusztító nyugat-afrikai tapasztalatait elemzi azzal a kevésbé reményteli végkövetkeztetéssel, hogy máig sem tudjuk, mely élő szervezetben (rezervoárban) él tovább a vírus anélkül, hogy hordozóját halálosan megbetegítené.

A SARS-vírusról szóló fejezethez illesztett és a most is zajló járványról szóló pár oldalas bejegyzésben pedig Földvári is megerősíti benyomásainkat:

Quammen évekkel a koronavírus-pandémia kezdete előtt hátborzongató pontossággal jósolta meg, melyik lehet a jövő legveszélyesebb vírusa,

és honnan, mely ember-állat találkozási pontról érkezhet közénk.

Quammen legnagyobb érdeme, hogy képes megmutatni a járványok kitörésének emberi drámáját – azt a folyamatot, amely során egy teljesen ártatlannak tűnő állat (egyben potenciális jungle food) betegségek forrása lesz.

A munka korunk és a közelmúlt több járványát is szemügyre veszi – ezek közül többnek azóta külön könyvet is szentelt. És bizony az AIDS, az Ebola, a Marburg-vírus, a madárinfluenza, a Lyme-kór kórokozói mellett már ott figyel a SARS-vírus, amelyről meg is állapítja, hogy kezdettől fogva megvolt a képessége arra, hogy ne csupán alkalmanként ugorjon át (mondjuk egy pálmasodróról vagy patkósdenevérről) emberre, de terjedjen is fajtársaink között.

Az AIDS-fejezetben például szellemesen és logikusan vezet rá minket, hogyan indulhatott ki egy, az emberi (leginkább szexuális) szokásainkat alaposan átformáló kór egyetlen kameruni csimpánztól, valamikor 1908-ban, talán egy félresikerült vadászat nyomán.

A könyvből az is világosan kiderül, milyen tényezők miatt lesz egyre veszélyesebb számunkra a vadon: túl mélyen hatoltunk be az addig háborítatlan élőhelyek mélyére, újabb és újabb területeket hasítva ki – ezáltal exponenciálisan megnövelve annak a veszélyét is, hogy közeli kapcsolatba kerüljünk olyan fajokkal, amelyek szervezetükben halálos titkot hordoznak. A robbanásszerű népességgyarapodás (pláne, az ebből a szempontból kritikus trópusi ökoföldrajzi régiókban), az erdőirtás, az egyre töredezettebb ökoszisztémák, az iparszerű farmgazdálkodás mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a leendő humán betegségek kórokozói elrugaszkodjanak eddigi gazdáikról.

Fordította: Sóskuthy György. Park Könyvkiadó, 2021, 536 oldal, 5499 Ft

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.