A könyv, amely évekkel ezelőtt megjósolta, honnan jön a jövő legveszélyesebb vírusa

Sorköz

A SARS-vírusnak kezdettől fogva megvolt a képessége arra, hogy ne csupán alkalmanként ugorjon át emberre, de terjedjen is fajtársaink között.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. március 24-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

A koronavírus jelenléte nyilván ébren tartja az érdeklődést a zoonózis iránt is. Ez tudniillik az a rendre ismétlődő, evolúciós jelentőségű folyamat, amelynek során a gazdaváltásra amúgy is hajlamos kórokozók állati lakhelyük helyett másikat találnak maguknak, az emberekben.

A veterán amerikai tudományos író David Quammen még 2012-ben írta meg Gazdaváltás – Állatról emberre terjedő vírusok című könyvét, amely számos példán keresztül rendkívül plasztikusan, közben mondhatni krimiszerűen, számtalan érdekfeszítő sztorin keresztül írja le, hogyan zajlik e sokszor végzetes hatású gazdaváltás.

Könyve megírása előtt Quammen vagy öt éven át követte azon kutatók munkáját, akik az ember-állat kapcsolat közben óhatatlanul előforduló mikrobatranszfer lehetséges forrásait, körülményeit próbálták azonosítani. Részt vevő megfigyelőként hitelesen és szakszerűen számol be a kutatásokról, a kutatók aggodalmairól, és a betegségek eredetét célzó vizsgálatok okozta komoly meglepetésekről. Meglehet, egy évtizeddel ezelőtt még kifejezetten alarmista munkának számított a Gazdaváltás, de hol van már az az idő.

Az új kiadást az is indokolttá tette, hogy Földvári Gábor kutató biológus továbbgondolta a gazdaváltásból fakadó újabb járványok tapasztalatait, és két rövid fejezettel kiegészítette az eredeti szöveget. Az egyikben a mind ez idáig leghalálosabb Ebola-járvány, a 2013 és 2016 között pusztító nyugat-afrikai tapasztalatait elemzi azzal a kevésbé reményteli végkövetkeztetéssel, hogy máig sem tudjuk, mely élő szervezetben (rezervoárban) él tovább a vírus anélkül, hogy hordozóját halálosan megbetegítené.

A SARS-vírusról szóló fejezethez illesztett és a most is zajló járványról szóló pár oldalas bejegyzésben pedig Földvári is megerősíti benyomásainkat:

Quammen évekkel a koronavírus-pandémia kezdete előtt hátborzongató pontossággal jósolta meg, melyik lehet a jövő legveszélyesebb vírusa,

és honnan, mely ember-állat találkozási pontról érkezhet közénk.

Quammen legnagyobb érdeme, hogy képes megmutatni a járványok kitörésének emberi drámáját – azt a folyamatot, amely során egy teljesen ártatlannak tűnő állat (egyben potenciális jungle food) betegségek forrása lesz.

A munka korunk és a közelmúlt több járványát is szemügyre veszi – ezek közül többnek azóta külön könyvet is szentelt. És bizony az AIDS, az Ebola, a Marburg-vírus, a madárinfluenza, a Lyme-kór kórokozói mellett már ott figyel a SARS-vírus, amelyről meg is állapítja, hogy kezdettől fogva megvolt a képessége arra, hogy ne csupán alkalmanként ugorjon át (mondjuk egy pálmasodróról vagy patkósdenevérről) emberre, de terjedjen is fajtársaink között.

Az AIDS-fejezetben például szellemesen és logikusan vezet rá minket, hogyan indulhatott ki egy, az emberi (leginkább szexuális) szokásainkat alaposan átformáló kór egyetlen kameruni csimpánztól, valamikor 1908-ban, talán egy félresikerült vadászat nyomán.

A könyvből az is világosan kiderül, milyen tényezők miatt lesz egyre veszélyesebb számunkra a vadon: túl mélyen hatoltunk be az addig háborítatlan élőhelyek mélyére, újabb és újabb területeket hasítva ki – ezáltal exponenciálisan megnövelve annak a veszélyét is, hogy közeli kapcsolatba kerüljünk olyan fajokkal, amelyek szervezetükben halálos titkot hordoznak. A robbanásszerű népességgyarapodás (pláne, az ebből a szempontból kritikus trópusi ökoföldrajzi régiókban), az erdőirtás, az egyre töredezettebb ökoszisztémák, az iparszerű farmgazdálkodás mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a leendő humán betegségek kórokozói elrugaszkodjanak eddigi gazdáikról.

Fordította: Sóskuthy György. Park Könyvkiadó, 2021, 536 oldal, 5499 Ft

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.