Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. március 24-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
A koronavírus jelenléte nyilván ébren tartja az érdeklődést a zoonózis iránt is. Ez tudniillik az a rendre ismétlődő, evolúciós jelentőségű folyamat, amelynek során a gazdaváltásra amúgy is hajlamos kórokozók állati lakhelyük helyett másikat találnak maguknak, az emberekben.
A veterán amerikai tudományos író David Quammen még 2012-ben írta meg Gazdaváltás – Állatról emberre terjedő vírusok című könyvét, amely számos példán keresztül rendkívül plasztikusan, közben mondhatni krimiszerűen, számtalan érdekfeszítő sztorin keresztül írja le, hogyan zajlik e sokszor végzetes hatású gazdaváltás.
Könyve megírása előtt Quammen vagy öt éven át követte azon kutatók munkáját, akik az ember-állat kapcsolat közben óhatatlanul előforduló mikrobatranszfer lehetséges forrásait, körülményeit próbálták azonosítani. Részt vevő megfigyelőként hitelesen és szakszerűen számol be a kutatásokról, a kutatók aggodalmairól, és a betegségek eredetét célzó vizsgálatok okozta komoly meglepetésekről. Meglehet, egy évtizeddel ezelőtt még kifejezetten alarmista munkának számított a Gazdaváltás, de hol van már az az idő.
Az új kiadást az is indokolttá tette, hogy Földvári Gábor kutató biológus továbbgondolta a gazdaváltásból fakadó újabb járványok tapasztalatait, és két rövid fejezettel kiegészítette az eredeti szöveget. Az egyikben a mind ez idáig leghalálosabb Ebola-járvány, a 2013 és 2016 között pusztító nyugat-afrikai tapasztalatait elemzi azzal a kevésbé reményteli végkövetkeztetéssel, hogy máig sem tudjuk, mely élő szervezetben (rezervoárban) él tovább a vírus anélkül, hogy hordozóját halálosan megbetegítené.
A SARS-vírusról szóló fejezethez illesztett és a most is zajló járványról szóló pár oldalas bejegyzésben pedig Földvári is megerősíti benyomásainkat:
Quammen évekkel a koronavírus-pandémia kezdete előtt hátborzongató pontossággal jósolta meg, melyik lehet a jövő legveszélyesebb vírusa,
és honnan, mely ember-állat találkozási pontról érkezhet közénk.
Quammen legnagyobb érdeme, hogy képes megmutatni a járványok kitörésének emberi drámáját – azt a folyamatot, amely során egy teljesen ártatlannak tűnő állat (egyben potenciális jungle food) betegségek forrása lesz.
A munka korunk és a közelmúlt több járványát is szemügyre veszi – ezek közül többnek azóta külön könyvet is szentelt. És bizony az AIDS, az Ebola, a Marburg-vírus, a madárinfluenza, a Lyme-kór kórokozói mellett már ott figyel a SARS-vírus, amelyről meg is állapítja, hogy kezdettől fogva megvolt a képessége arra, hogy ne csupán alkalmanként ugorjon át (mondjuk egy pálmasodróról vagy patkósdenevérről) emberre, de terjedjen is fajtársaink között.
Az AIDS-fejezetben például szellemesen és logikusan vezet rá minket, hogyan indulhatott ki egy, az emberi (leginkább szexuális) szokásainkat alaposan átformáló kór egyetlen kameruni csimpánztól, valamikor 1908-ban, talán egy félresikerült vadászat nyomán.
A könyvből az is világosan kiderül, milyen tényezők miatt lesz egyre veszélyesebb számunkra a vadon: túl mélyen hatoltunk be az addig háborítatlan élőhelyek mélyére, újabb és újabb területeket hasítva ki – ezáltal exponenciálisan megnövelve annak a veszélyét is, hogy közeli kapcsolatba kerüljünk olyan fajokkal, amelyek szervezetükben halálos titkot hordoznak. A robbanásszerű népességgyarapodás (pláne, az ebből a szempontból kritikus trópusi ökoföldrajzi régiókban), az erdőirtás, az egyre töredezettebb ökoszisztémák, az iparszerű farmgazdálkodás mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a leendő humán betegségek kórokozói elrugaszkodjanak eddigi gazdáikról.
Fordította: Sóskuthy György. Park Könyvkiadó, 2021, 536 oldal, 5499 Ft
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
