Könyv

Bár a legtöbb falu szélén és a nagyvárosaink több pontján is kialakultak szegregátumok, ahol kirekesztettek élnek, de a Hős utca – talán a mérete miatt is – a periféria szimbólumává vált.

A szegénység témája a felvilágosodás idején tűnt fel a magyar irodalomban, s azóta ugyan folyamatosan jelen van, de az elmúlt évtizedekben ez a jelenlét ismét kiemelt jelentőséget kapott – aligha véletlenül. Mi a tétje és mik a buktatói a honi szegénység irodalmi ábrázolásának?

E regény feltárja előttünk „a politika mint disznóság” struktúráját. Magát a hasonlatot elmélyíti, így az teljes bőségében megmutatkozik előttünk. Poetica licentiáról van szó: a betű szerint vett metafora – vagyis a „disznóság” – alapos kibelezéséről és sokoldalú vizsgálatáról, újrahasznosításáról, miáltal maga a hasonlat rendkívüli módon feldúsul, fény derül belső komplexitására, így az kiégett toposzból virágzó, illatos trópussá változik át.

Gesamtkunstwerk. Legtöbben alighanem ezt, vagy épp a magyarítását, az összművészetet nyögnénk be, ha ki kellene vágnunk egyetlenegy fogalmat annak bizonyságául, hogy hallottunk már harangozni Richard Wagner elméletírói működéséről.

Költőként indult, népszerű mesekönyvíró lett, az idei könyvhétre pedig egy felnőtteknek szóló regénnyel jelentkezik. Most arról kérdeztük, hogy mi a helyzet az úgynevezett női prózával.

Ha mindent tudni akarsz a ’68-as diáklázadásokról és a ’70-es (’80-as, s még egy kicsit a ’90-es) évek nyugatnémet terrorizmusáról, fogd ezt az ötszáz oldalas könyvet, és pallérozd magad.

Egy neves, de nem megnevezett regényírónő többedmagával utazik egyik jelöletlen országból a másikba, otthonról haza – az apropó egy osztálytalálkozó.

A kutyafuttató című új regényében az ukrajnai béranyabiznisz mélyére visz, de mit szólnak ehhez maguk az érintettek? Erről, a terhelt finn–orosz kapcsolatokról, a finlandizáció hatásairól és természetesen a muminokról is beszélgettünk a világhírű finn-észt szerzővel.