Interjú

„A kulturális elzártság már a múlté”

Vida Gábor író

Könyv

Májusban jelent meg új regénye, a Senkiháza, Erdélyi lektűr alcímmel. Miért lektűr, és mit jelent az erdélyi magyar tapasztalat ma és a történelem távlatában? Egyebek közt erről is kérdeztük a szerzőt.

Magyar Narancs: A regény egyik beszélgetésében hangzik el a címbe emelt szó. Miért pont ezt választottad?

Vida Gábor: Egy házról van szó abban a bizonyos beszélgetésben, hogy kié is ez a ház pontosan, ott mondja a regény főszereplője, hogy a ház román földalapé, mire a másik hozzáteszi, hogy ezek szerint tehát senkié. Ebben a világban folyton birtokviszony-problémákba ütközünk, a kérdés, hogy kié az ország, kié a haza, a város, a falu, ki itt a gazda, a tulajdonos, de sosem lehet egészen pontosan tudni, hiszen folyton változik.

MN: Ez a korszak bizonytalansága, vagy általában is egyfajta létbizonytalanság? 1936-ban vesszük fel a történet fonalát, kevesebb, mint két évtizeddel Trianon után.

VG: Ez az egész 20. század bizonytalansága, az első világháború kitörésével minden addig megingathatatlannak tűnő viszony, körülmény, felfogás elkezdett hirtelen képlékennyé válni. Trianon után pedig érthető okokból Erdélyben totális tulajdon- és jogbizonytalanság állt be, ami az élet minden szegletében tetten érhető volt.

MN: A történet 1945/46 fordulóján ér véget, majd egy nyúlfarknyi kitekintés jön a jövőre. Alig tíz év, tele elképesztően sok történelmi léptékű eseménnyel.

VG: Azért döntöttem a ’36-os kezdésnél, mert innentől kezdve jól meg lehetett fogni a korszakot, akkor kezdett el ugyanis határozottan kiépülni a román királyi diktatúra, ami aztán eltartott a 40-es évek elejéig. Utóhatásait tekintve az 1930-ban hazatérő II. Károly király diktatórikus rendszere egyfajta mintát jelentett a későbbi Ceaușescu-rendszer számára is. S abban az évben augusztus 1-je valóban szombatra esett, aminek a regénybeli vásár körül kialakult vita szempontjából volt némi jelentősége.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.