rés a présen: A Scolar L!ve sorozatban megjelent Álomból föl, vidékre le az első önálló köteted. Mióta publikálsz?
Mechiat Zina: Tizenhét éves korom óta jelennek meg verseim, a Tiszatájtól a Műútig több folyóiratban. De nem hiszem, hogy attól költő az ember, hogy publikál, és nem is feltétlenül attól, hogy ír. Ez inkább agyműködés vagy világlátás. Például pár napja, amikor jöttem haza Bécsből, a buszon ülve zakatoltak a fejemben a sorok. Nem írtam le őket, de ott voltak, és talán később meg is írom őket. Abban a pillanatban az költészet volt. Mindegy, hogy hogyan definiálja magát az ember, talán attól költő, hogy bekúszik a líra az életébe, és időnként átveszi az irányítást.
rap: A polgári foglalkozásodnak van köze a költészetedhez?
MZ: Sajtószervezéssel foglalkozom, az Uniomedia PR-kommunikációs ügynökségnél vagyok médiaigazgató. A költészethez nincs sok köze, de sok inspiráló helyzetbe sodor.
rap: A köteted borítóján egy pink-sárga medúza látható. Van ennek jelentősége, jelentése?
MZ: Papp Ritának köszönhetően, aki a borítót tervezte, úgy érzem, hogy a kötet része. Ennek nagyon örülök, mert a könyvről könyvtárgyként gondolkozom, verseknél pedig különösen fontosnak tartom, hogy a borító olyasmi hangulatot sugározzon, mint amilyennel a szövegekben találkozunk. Mint egy főcímdal. Itt a medúza minőségként van jelen: átlátszó, de mégis létezik, kifinomult, de közben lehet veszélyes is, plusz iszonyú szép és nőies. Egy mélyről jövő állat, amelyet nehéz elfogni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
