Interjú

„A lélek forog kockán”

Sigríður Hagalín Björnsdóttir író

Könyv

Az újságíróként is dolgozó izlandi szerzőnek eddig öt regénye jelent meg, de két filmben is feltűnt apróbb szerepben. A magyarul most megjelent DEUS című regénye kapcsán a mesterséges intelligenciáról beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Izland számtalan sokoldalú alkotót tud felmutatni, talán azért is, mert egy négyszázezer fős közösségben egy-egy emberre több szerep „hárul”. Lehet, hogy a mesterséges intelligencia majd változtat ezen?

Sigríður Hagalín Björnsdóttir: A mesterséges intelligencia természetesen csak egy eszköz, és mint minden eszközt, lehet jóra vagy rosszra is használni. Ugyanakkor persze hatalmas, forradalmi változást hoz az ember intellektuális környezetében. Mindenképpen meg kell vitatnunk, hogy milyen irányba szeretnénk terelni, és meg kell próbálnunk irányítani, hogy merre haladjon, mivel ez egy annyira erőteljes eszköz, hogy valóban képes megváltoztatni a földi élet feltételeit. Olyan technológia, amely saját maga is tud döntéseket hozni azt illetően, hogy milyen módon alakítja át az emberek életét. És úgy érzem, hogy pillanatnyilag senki sem próbálja meg irányítani. Valójában csak a technológiai cégek fejlesztik egyre jobban, egymással versengve azon, hogy ki jut messzebbre, ki hozza létre a legjobb csevegőalkalmazást, és talán nincsenek kellőképpen a tudatában az ebben rejlő veszélyeknek. A világ népeinek és a technológiai cégeknek meg kellene állapodniuk abban, hogy milyen irányba akarjuk fejleszteni.

MN: Hatással van-e a mesterséges intelligencia a munkádra?

SHB: Az újságírók pozitívabban viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, mint az írók, mert ők megtapasztalták, hogy fel lehet használni a mesterséges intelligenciát cikkek írására, például tőzsdei közleményeket, információkat automatikusan be lehet gyűjteni. Talán az is hasznos, hogy a mesterséges intelligencia olyan elképesztő mennyiségű információt is be tud fogadni, mint amilyen, mondjuk, egy ország költségvetése. Vagy például betáplálhatjuk az összes európai szintű gazdasági adatot, amelyekből a mesterséges intelligencia olyan dolgokat tud másodpercek alatt kigyűjteni, amelyek megtalálásához nekünk évek kellenének. Ilyen értelemben lehet pozitív és hasznos eszközként is használni. Az írók szkeptikusabbak, azért is, mert most jönnek rá, hogy a műveiket mindenféle engedély és ellentételezés nélkül felhasználták a mesterséges intelligencia fejlesztésére. Márpedig a szerzői jogokat tiszteletben kell tartani. Az írók tartanak tehát attól, hogy a munkájukat olyasvalaminek az előállítására is felhasználhatják, amivel nem értenek egyet. Izlandon például a Storytel gépi fordítással próbálkozik, vagyis a mesterséges intelligenciával fordíttat le irodalmi műveket, ami rettenetes irány, és súlyos károkat okozhat az irodalomnak. Ez is jól példázza, hogy a mesterséges intelligencia arra is alkalmas, hogy sok mindent tönkretegyen, elvegye emberek munkáját, és silányabban végezze el, amivel mindenki csak veszít. Kivéve talán azt a céget, amelyik a mesterséges intelligenciát fejleszti. Ez egy olyanfajta rémkapitalizmus, amilyet szerintem senki sem szeretne a fejlesztőkön kívül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."