olvasópróba

Apa nem mosdik, anya nem főz

Könyv

A gyermek- és a kamaszkor buktatói mellé...

A Pinceszínházban egy 31 éves jogtanácsos találkozik középiskolás énjével. A darab Balatoni József, a közéleti szerepléseiről is ismert tanár Kamaszharc című regényén alapul. A Karinthyt idéző alaphelyzethez egy költözés és a kamaszkori napló előkerülése adja az apropót. A regényt Mikó Csaba írta át színpadra. „Mit ír egy kamasz fiú abba a naplóba, amit csak ő láthat? Mit kezd egy fiatal férfi a be nem teljesült álmaival? Hogyan szembesül a kamaszkori naplóján keresztül a félrecsúszott életé­vel?” – áll a színlapon. Horit, a darab főszereplőjét Ivanics Tamás játssza. De láthatjuk benne Márfi Márkot, aki Telik című monodrámájában már közönség előtt szembesült a saját kamaszkorával, és Grisnik Petrát, aki mögött szintén több emlékezetes kamaszlány-szerep áll, például az ugyancsak a Pinceszínházban játszott Vera. Az előadás rendezője Bereczki Csilla. (Pinceszínház, november 9.)

Balatoni József a tanítási tapasztalatai felhasználásával fiktív regényt írt. Az Exit Generáció bemutatója, a Már nem álmodok velük viszont valós történetekből, dokumentarista szövegekből áll össze. A gyermekvédelemről szóló előadás volt intézetlakók, fiatalkorú anyák és a velük foglalkozó szakemberek vallomásaiból merített. „Szereplőinket azonban nem csupán a gyerekkori traumák által ismerjük meg. Az előadásban szövevényes emberi kapcsolatok és humoros mindennapi helyzetek is árnyalják a hazai gyermekvédelem mé­diá­ból megismert képét. Kiderül, hogy hány pont egy üveg Fanta a Zsé közértben, hogy mi mindenre képesek egymásért a testvérek, és hogy megcsókolta-e valaki Cristiano Ronaldót” – írják az alkotók. Farkas Ádám rendezésében Simkó Katalint, Szamosi Zsófiát, Török-Illyés Orsolyát és Dénes Viktort láthatjuk. Simkó Katalin egy interjúban elmondta, hogy maga is részt vett az anyaggyűjtésben, és amikor az anyaotthonban egy kisgyereknek Zelk Zoltán Este jó kezdetű versét dúdolgatta, akkor döbbent rá, hogy milyen abszurd egy otthonban a családi idillről szavalni. „Hány gyerek él az országban, nem is feltétlenül állami gondozásban, akiknek különböző gyerekdalok és versek nem ugyanazt jelentik, mint a tár­saik­nak, még ha nem is tudják ezt megfogalmazni, csak annyit éreznek, hogy ők mások, mint a többiek.” Az előadás bemutatója a mindenGYEREK Fesztivál nyitónapján lesz a Jurányi Házban, amelyen prózai darabok, báb- és táncelőadások, szakmai beszélgetések követik egymást. (Jurányi Ház, november 23.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?