Úgy lett embermentő, hogy nem is tudta, mi vár rá
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész embermentő tevékenységét szerencsére viszonylag sokan ismerik – bár közel sem annyian, mint amennyire ismerni kellene rendkívüli történetét.
Könyv
Egyszer véget ér
A híreket olvasva egyértelműnek tűnhet számunkra, hogy természettörténeti szempontból is drámai korban élünk: az emberi civilizáció mindennapos, rutinszerű működésének köszönhetően olyan változások zajlanak a Földön, amelyek alapvetően formálják át életünk keretrendszerét.
„Inkább a megoldásokra fókuszálok”
A klímaválságot a középpontba állító családregényei világszerte szerepelnek a könyvkiadók toplistáin és a könyvklubok népszerű olvasmányai között. A norvég írónőnek a napokban jelenik meg a negyedik „klímaregénye”, és idén ősszel Budapestre is ellátogat.
Könyvtárak vadvirágai
Az irodalom új irányzata nem egészen új, de csak az utóbbi években bukkant fel az olvasók horizontján. Az ökoirodalom fikcióból és elméleti munkákból álló korpusza többet hirdet, mint a klímatüntetők transzparensei, mélyebben foglalkozik a környezeti válság okaival, mint az újsághírek, és akár a klímaszorongásunkon is képes enyhíteni.
Minimum tizenegyes – Nobel-díjasok, új fordítás és papírformaszerű győzelem a Narancs világirodalmi sikerlistáján
Huszonhat tagú zsűrink most másfél év világirodalmi termését értékelte, meglepetést pedig nem annyira a győztes, mint inkább a végeredmény kiegyenlítettsége okozott.
Monika Baudišová: Gyermektelen
A képregény a meddőségről fekete humorral mutatja be mindazt, ami a termékenységi problémák velejárója lehet.
Mitmacholás
Mit is mondhatnánk valakiről, akinek fiktív énje olyanokat tud mondani, hogy „utolsó leheletemig használok zöld fokhagymát”?
A cseh Szókratész
Fenomenológusból nem könnyen faragható Szókratész. A fenomenológus – dióhéjban – azt vizsgálja, hogy mindaz, amit érzékelünk, aminek van jelentése, létezik. Tehát a mobiltelefonok, a számok, a „szabadság” éppen úgy, mint a boszorkányok vagy a rokonaink valamilyen formában léteznek, de az elme számára (értsd: számunkra) mégiscsak az az elsődleges, hogy megjelennek – és mint ilyenek, jelenségek.
Maggie O’Farrell: Hamnet
Egy warkwickshire-i faluban 1596-ban egy tizenegy éves fiút egyik napról a másikra ledönt a lábáról a láz, és meghal.
Térkép a romokhoz
A magyar történelem legvitatottabb korszaka a 2. világháborút közvetlenül megelőző és az az alatti időszak.
Mágikus futam az idővel
A világ legnagyobb könyvesboltja tényleg létezett, alapítója, Edward William Cole korát megelőző géniusz volt. Háromemeletes melbourne-i üzletének fényes árkádsorai között bronzszobrok, látványos galériák, teafülkék voltak, a nyitott polcos rendszerben pamlagoknak is jutott hely, amelyekre leülve a látogatók anélkül olvashattak, hogy vásárlásra kötelezték volna őket.
Hogyan tovább?
A második világháború végnapjainak egyikén 1945. április 28-án, egyetlen nap alatt játszódik ez a regény egy bajor városkában, Penzbergben. A hírek már a fegyverletételről és az amerikai csapatok megérkeztéről szólnak, de senki nem tud konkrétumokat. A biztos csak annyi, hogy a háborús évek széttépték az emberi kapcsolatokat, gyászt és jegyrendszert hoztak.