KÖNYVMELLÉKLET - Kritika

A kegyetlen mondanivaló

Amanda Gorman: Ne kérdezd, kik vagyunk

Könyv

Joe Biden amerikai elnök 2021. január 20-i beiktatási ünnepségének reggelén még viszonylag kevesen ismerték az akkor huszonhárom éves, Los Angeles-i fekete költőnőt, Amanda Gormant.

Estére a fél világ róla beszélt, az eseményre írott The Hill We Climb – magyarul: A domb, amit megmászunk – című versének felolvasását több millióan látták, a divatboltokban pedig rögtön hiánycikk lett az általa viselt sárga Prada kabát és az egy csapásra ikonikussá váló vörös – ugyancsak Prada – hajpánt is (mindkettő szerepel a magyar kiadás borítóján is). A költőnő azóta is töretlen sikerének három fő összetevője ebben az egyetlen pillanatban összesűrűsödve állt a szemünk előtt: költészet, politika és divat. A sorrend tetszőleges.

Persze nem véletlenül volt ott Gorman, Jill Biden, a first lady kérte fel. Négy évvel korábban ugyanis neki adományozták az elsőként kiosztott a Poet Laureate of the United States (a nemzet koszorús költője) címet, egyik versét az MTV zenei csatorna élő adásában olvasta fel, részt vett a Library of Congress gáláján, harvardi szociológus hallgatóként pedig bekerült a Glamour magazin, az év női diákjait jutalmazó listájára is. Ám az egyedülálló tanítónő anya gyermekeként felcseperedő Gorman hosszú utat tett meg, mielőtt a karrierje kilőtt volna.

A magát környezetvédelmi, faji és nemi egyenlőségi aktivistának valló Gorman, illetve a mögötte álló jelentős stáb kifejezetten szigorúan kezeli a versek befogadásának, fordításának körülményeit. Az egyébként Nemzetközi Booker-díjas holland – fehér, transznemű – Marieke Lucas Rijneveld, akit kiadója kiszemelt Gorman fordítására, kénytelen volt a kritikák miatt visszalépni a feladattól. Azt vetették a szemére, hogy társadalmi, biológiai beágyazottsága miatt nem tudná közvetíteni a fiatal fekete költőnő líráját. A katalán – fehér, férfi – fordítónak már közvetlenül Gorman menedzs­mentje írta meg, hogy nem elégedettek a „profiljával”, és azóta más, hasonló esetekről is lehetett hallani. A német kiadó biztosra ment, egy fehér műfordító mellett egy török származású muszlim feminista és egy fekete újságíró dolgozott a szövegeken.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.