KÖNYVMELLÉKLET - Kritika

A kegyetlen mondanivaló

Amanda Gorman: Ne kérdezd, kik vagyunk

Könyv

Joe Biden amerikai elnök 2021. január 20-i beiktatási ünnepségének reggelén még viszonylag kevesen ismerték az akkor huszonhárom éves, Los Angeles-i fekete költőnőt, Amanda Gormant.

Estére a fél világ róla beszélt, az eseményre írott The Hill We Climb – magyarul: A domb, amit megmászunk – című versének felolvasását több millióan látták, a divatboltokban pedig rögtön hiánycikk lett az általa viselt sárga Prada kabát és az egy csapásra ikonikussá váló vörös – ugyancsak Prada – hajpánt is (mindkettő szerepel a magyar kiadás borítóján is). A költőnő azóta is töretlen sikerének három fő összetevője ebben az egyetlen pillanatban összesűrűsödve állt a szemünk előtt: költészet, politika és divat. A sorrend tetszőleges.

Persze nem véletlenül volt ott Gorman, Jill Biden, a first lady kérte fel. Négy évvel korábban ugyanis neki adományozták az elsőként kiosztott a Poet Laureate of the United States (a nemzet koszorús költője) címet, egyik versét az MTV zenei csatorna élő adásában olvasta fel, részt vett a Library of Congress gáláján, harvardi szociológus hallgatóként pedig bekerült a Glamour magazin, az év női diákjait jutalmazó listájára is. Ám az egyedülálló tanítónő anya gyermekeként felcseperedő Gorman hosszú utat tett meg, mielőtt a karrierje kilőtt volna.

A magát környezetvédelmi, faji és nemi egyenlőségi aktivistának valló Gorman, illetve a mögötte álló jelentős stáb kifejezetten szigorúan kezeli a versek befogadásának, fordításának körülményeit. Az egyébként Nemzetközi Booker-díjas holland – fehér, transznemű – Marieke Lucas Rijneveld, akit kiadója kiszemelt Gorman fordítására, kénytelen volt a kritikák miatt visszalépni a feladattól. Azt vetették a szemére, hogy társadalmi, biológiai beágyazottsága miatt nem tudná közvetíteni a fiatal fekete költőnő líráját. A katalán – fehér, férfi – fordítónak már közvetlenül Gorman menedzs­mentje írta meg, hogy nem elégedettek a „profiljával”, és azóta más, hasonló esetekről is lehetett hallani. A német kiadó biztosra ment, egy fehér műfordító mellett egy török származású muszlim feminista és egy fekete újságíró dolgozott a szövegeken.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.