KÖNYVMELLÉKLET - Kritika

A kegyetlen mondanivaló

Amanda Gorman: Ne kérdezd, kik vagyunk

Könyv

Joe Biden amerikai elnök 2021. január 20-i beiktatási ünnepségének reggelén még viszonylag kevesen ismerték az akkor huszonhárom éves, Los Angeles-i fekete költőnőt, Amanda Gormant.

Estére a fél világ róla beszélt, az eseményre írott The Hill We Climb – magyarul: A domb, amit megmászunk – című versének felolvasását több millióan látták, a divatboltokban pedig rögtön hiánycikk lett az általa viselt sárga Prada kabát és az egy csapásra ikonikussá váló vörös – ugyancsak Prada – hajpánt is (mindkettő szerepel a magyar kiadás borítóján is). A költőnő azóta is töretlen sikerének három fő összetevője ebben az egyetlen pillanatban összesűrűsödve állt a szemünk előtt: költészet, politika és divat. A sorrend tetszőleges.

Persze nem véletlenül volt ott Gorman, Jill Biden, a first lady kérte fel. Négy évvel korábban ugyanis neki adományozták az elsőként kiosztott a Poet Laureate of the United States (a nemzet koszorús költője) címet, egyik versét az MTV zenei csatorna élő adásában olvasta fel, részt vett a Library of Congress gáláján, harvardi szociológus hallgatóként pedig bekerült a Glamour magazin, az év női diákjait jutalmazó listájára is. Ám az egyedülálló tanítónő anya gyermekeként felcseperedő Gorman hosszú utat tett meg, mielőtt a karrierje kilőtt volna.

A magát környezetvédelmi, faji és nemi egyenlőségi aktivistának valló Gorman, illetve a mögötte álló jelentős stáb kifejezetten szigorúan kezeli a versek befogadásának, fordításának körülményeit. Az egyébként Nemzetközi Booker-díjas holland – fehér, transznemű – Marieke Lucas Rijneveld, akit kiadója kiszemelt Gorman fordítására, kénytelen volt a kritikák miatt visszalépni a feladattól. Azt vetették a szemére, hogy társadalmi, biológiai beágyazottsága miatt nem tudná közvetíteni a fiatal fekete költőnő líráját. A katalán – fehér, férfi – fordítónak már közvetlenül Gorman menedzs­mentje írta meg, hogy nem elégedettek a „profiljával”, és azóta más, hasonló esetekről is lehetett hallani. A német kiadó biztosra ment, egy fehér műfordító mellett egy török származású muszlim feminista és egy fekete újságíró dolgozott a szövegeken.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.