KÖNYVMELLÉKLET - Kritika

A kegyetlen mondanivaló

Amanda Gorman: Ne kérdezd, kik vagyunk

Könyv

Joe Biden amerikai elnök 2021. január 20-i beiktatási ünnepségének reggelén még viszonylag kevesen ismerték az akkor huszonhárom éves, Los Angeles-i fekete költőnőt, Amanda Gormant.

Estére a fél világ róla beszélt, az eseményre írott The Hill We Climb – magyarul: A domb, amit megmászunk – című versének felolvasását több millióan látták, a divatboltokban pedig rögtön hiánycikk lett az általa viselt sárga Prada kabát és az egy csapásra ikonikussá váló vörös – ugyancsak Prada – hajpánt is (mindkettő szerepel a magyar kiadás borítóján is). A költőnő azóta is töretlen sikerének három fő összetevője ebben az egyetlen pillanatban összesűrűsödve állt a szemünk előtt: költészet, politika és divat. A sorrend tetszőleges.

Persze nem véletlenül volt ott Gorman, Jill Biden, a first lady kérte fel. Négy évvel korábban ugyanis neki adományozták az elsőként kiosztott a Poet Laureate of the United States (a nemzet koszorús költője) címet, egyik versét az MTV zenei csatorna élő adásában olvasta fel, részt vett a Library of Congress gáláján, harvardi szociológus hallgatóként pedig bekerült a Glamour magazin, az év női diákjait jutalmazó listájára is. Ám az egyedülálló tanítónő anya gyermekeként felcseperedő Gorman hosszú utat tett meg, mielőtt a karrierje kilőtt volna.

A magát környezetvédelmi, faji és nemi egyenlőségi aktivistának valló Gorman, illetve a mögötte álló jelentős stáb kifejezetten szigorúan kezeli a versek befogadásának, fordításának körülményeit. Az egyébként Nemzetközi Booker-díjas holland – fehér, transznemű – Marieke Lucas Rijneveld, akit kiadója kiszemelt Gorman fordítására, kénytelen volt a kritikák miatt visszalépni a feladattól. Azt vetették a szemére, hogy társadalmi, biológiai beágyazottsága miatt nem tudná közvetíteni a fiatal fekete költőnő líráját. A katalán – fehér, férfi – fordítónak már közvetlenül Gorman menedzs­mentje írta meg, hogy nem elégedettek a „profiljával”, és azóta más, hasonló esetekről is lehetett hallani. A német kiadó biztosra ment, egy fehér műfordító mellett egy török származású muszlim feminista és egy fekete újságíró dolgozott a szövegeken.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.