rés a présen

„A valóság útvesztője”

  • rés a présen
  • 2024. április 3.

Könyv

Láng Orsolya költő, illusztrátor, filmes

rés a présen: Most jelent meg a Ház, délután című versesköteted. Milyen ritmusban váltakoznak nálad a műfajok?

Láng Orsolya: A legutóbbi kötetem óta három év telt el. Párhuzamosan futnak bennem különböző műfajú projektek, a Ház, délután összerakása alatt például – hosszabb kihagyás után – újra fontos lett a rajzolás. Novemberben volt egy kiállításom a Nyitott Műhelyben, Új gyakorlatok címmel (a rajzok megnézhetők a Láng Orsolya képei nevű Facebook-oldalon). Azt hiszem, mindig van áthallás, összefüggés a szövegeim és a képeim között.

rap: Nem jelölsz meg helyeket, illetve helyszíneket a versekben. Ennek van jelentősége?

LO: Az, hogy milyen fontosak számomra a helyszínek, a Pályamatricák című kötetemben manifesztálódik a legkonkrétabban. Lényegesebbnek tartom az atmoszférát, mint a pontos földrajzi koordinátákat. A kötetben több ház is szerepel, és azért gondoltam, hogy legyen ez az egész kötet címe, mert a megállapodás és a mozgásban levés is benne van.

A ház mint ingatlan, a délután mint inga. Számomra egyformán fontos az úton levés és az otthon levés. A kötetben több halálvers, illetve hommage is helyet kapott, mint a máshol levés egy másik dimenziója.

rap: A filmes és a költői világod hogyan kötődik össze?

LO: A grafika és az irodalom egyformán vonzott, így jött képbe a film. Később rájöttem, hogy nehezen dolgozom stábbal, a színészi játékkal problémáim vannak, túl nagy az apparátus. A kolozsvári Sapientia után a budapesti MOME-n mesteriztem rajzanimációval. A legtermékenyebb filmes korszakom az egyetem előtt volt. A Műútnak készített könyv­trailerek esetében found footage-ból (talált nyersanyag) dolgoztam. Az írott szöveg inspirált, a könyv motívumait és alaptónusát kerestem magán- és közarchívumokban. A talált anyagot megvágtam, és felfűztem egy dramaturgiai függvénygörbére. A könyvillusztrálást azért szeretem, mert egyszerre működteti az alkotói autonómiát és a kollektivitást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.