A 72 óra megszüntetése: Vákuum a tévében

Könyv

Aki látta, tudja, milyen volt. Aki nem nézte, úgy képzelheti maga elé a 72 órát, ha lelki szemei előtt valami egészen más jelenik meg, mint amit az MTV-ben megszokott. A 72 óra kívülállóként (mert nem unott tévés rutin működtette) volt saját (szerethető, bár modorosságtól sem mentes) stílussal rendelkező profi (feladatát teljesítő) műsor. A Kistamás László rendezte, Csernátony Dóra szerkesztette 72 óra arca, Till Attila - az 1999-es Kamera Hungária riporteri különdíjasa - a pofánkba szuggerálta, mi mindent nem lenne szabad kihagynunk a hétvégén. Ezt április 26-án, csütörtökön este tizenegy körül tehette utoljára.
Aki látta, tudja, milyen volt. Aki nem nézte, úgy képzelheti maga elé a 72 órát, ha lelki szemei előtt valami egészen más jelenik meg, mint amit az MTV-ben megszokott. A 72 óra kívülállóként (mert nem unott tévés rutin működtette) volt saját (szerethető, bár modorosságtól sem mentes) stílussal rendelkező profi (feladatát teljesítő) műsor. A Kistamás László rendezte, Csernátony Dóra szerkesztette 72 óra arca, Till Attila - az 1999-es Kamera Hungária riporteri különdíjasa - a pofánkba szuggerálta, mi mindent nem lenne szabad kihagynunk a hétvégén. Ezt április 26-án, csütörtökön este tizenegy körül tehette utoljára.

H

Most hátraarc van ahhoz képest, amikor 1997-98 fordulóján egy sor új kulturális műsor startolt a különböző csatornákon. Akkor az MTV a külső gyártású Múzsa helyett házon belüli kulturális híradót indított AKT címmel, a Stúdió helyén a Publikum jelentkezett, a kereskedelmi TV 2-n a Hét x hét, az RTL Klubon a Dóra jelenti, a TV 3-on pedig a 72 óra. Közülük egy sem él már. (A leltárhoz tartozik, hogy a moziajánlóvá alakult Dóra immár az MTV-n rajong, ahol a heti kultúrát a Magyar Szalon szervírozza; a Magyar ATV hetente háromszor sugározza Kulturális kalauzát, a TV 2 változó napokon, éjfél után adja a Színképet, a Duna TV pedig egész profilját igyekszik kulturálttá tenni.) A 72 óra felszámolásával a Magyar Televízió újabb lépést tett kulturális közszolgálatisága leépítésének útján.

Négy hónappal ezelőtt az Ezredvégi beszélgetések 21. századi folytatását, az Ezredelőt szüntették meg. Ez a lépés a közszolgálatban egyre erőteljesebb - úgynevezett "értékek" nevében folyó - szellemirtás része, fogalmazott Tillmann J. A., az Ezredelő egyik készítője, akit legalább az vigasztalhat, hogy az 1991-ben indult műsorfolyam közel száz beszélgetésének java könyv alakban olvasható. A két eset két okból is hasonlít egymásra: az intézmény semmit sem spórol, mindkettő kifejezetten olcsó műsor volt (a 72 óra adásonkénti 300 ezer forintos árának felét az ORTT állta, szponzorként segített a Pannon GSM is, az MTV-nek tehát nem sokba került; egyébként a december 11. utáni adások pénzével még lóg a tévé), és a megszüntetésnek nem voltak szakmai érvei. A Millennium Televízióját irányító fejek egyszerűen nem bírták őket.

H

A 72 óra egyrészt a fővárosi alternatív szórakozóhelyeken 1994 óta felbukkanó Vákuum TV-ből, másrészt a Múzsa számára szállított heti egy percből nőtt 25-30-ra. A Múzsa megszüntetése után szegény Kelényi Krisztián Tódor hívta a TV 3-ba a csapatot, heti tíz percre. Miután Baló György átvette a TV 3 irányítását, a műsor 25 percre bővült. Az országos kereskedelmi csatornák pályázata körüli sötét viharban a TV 3 elsüllyedt, de a 72 óra akkor már ajánlatot kapott Szenes Andreától, az MTV alelnökétől. Van itt cenzúra? - volt az első kérdése Till Attilának. Nincs - felelte Szenes, és azzal erősítette meg a stáb műsorkészítői szabadságát, hogy a 72 órát saját felügyelete alatt tartotta, holott éppenséggel kerülhetett volna Rér Éva kulturális igazgató alá is. Az alelnöki védőernyőt a nagypolitika szele fújta el: miután Torgyán József megszűnt miniszter lenni, a tévében meggyengült Szenes Andrea pozíciója, és tudni lehetett: ha az alelnök szűrét kiteszik, ők Rér Éva kezei közé kerülnek, akitől semmi jóra nem számíthatnak. Így is történt, habár ez csak akkor lett egyételmű, amikor közvetlen összeütközésbe kerültek: Nyikita Mihalkov budapesti látogatásakor a 72 óra és a Rér Éva szívéhez közel álló, negédes műsorvezetésű Magyar Szalon egyaránt meginterjúvolta az orosz rendezőt. Rér ki akarta vágatni a 72 órából a Szalonhoz képest teljesen más kérdések köré épített Mihalkov-anyagot, de ők bennhagyták. Ez lehetett a vesztes/nyert csata a nyert/elvesztett háborúban. A 72 óra stábja ez ügyben Rér Évának írt faxát Rockenbauer Zoltán kulturális miniszternek és Mendreczky Károlynak, a leváltott tévéelnök, Szabó László Zsolt megbízott utódjának is elküldte (a miniszter állítólag szót is emelt a kulturális műsorok érdekében úgy általában), de hosszabb távon ez sem segített. Előbb a tévéújságból, aztán a postájukból megtudták: vége.

H

"Tisztelt ügyvezető úr! - írta Kistamás Lászlónak Rér Éva. - Tájékoztatom, hogy az MTV Rt. mint megrendelő, illetve a Ködkamra Bt. mint gyártó között 2000. március 23-án létrejött, a 72 óra című műsorszám gyártására vonatkozó jogviszony a szerződés 5/1. pontja alapján 2000. április 30-án megszűnik. Figyelemmel arra, hogy az MTV Rt. a fenti jogviszonyt fenntartani nem kívánja, illetve az azt követő időszakra vonatkozóan további teljesítést nem fogad el, kérem, hogy az utolsó, sugárzásra kerülő adáskazettán a fentieknek megfelelő módosítást elvégezni szíveskedjenek." A borítékon látható pecsét szerint a levelet április 26-án adták fel, így aztán az utolsónak bizonyult adásban Till Attila csak a következő csütörtökig búcsúzott el a nézőktől, nem végleg.

Ez persze mit sem változtat a lényegen, a műsor indoklás nélküli megszüntetésén. A miértre nincs válasz. Rér Éva a Narancsnak nem óhajtott nyilatkozni, annyit üzent az intézmény sajtóreferensével, hogy a dolog nem rá tartozik, a szerződést Szenes Andrea kötötte, az lejárt, ő pedig nem hosszabbította meg, az új szerződéseket már a szeptemberben induló új műsorstruktúrának megfelelően kötik. Érdemi választ nem kapott Orsós László Jakab (az egykori Publikum műsorvezetőinek egyike) sem, aki a Népszabadság április 28-i számában siratta el a meglepően korszerű, szabad, jókedvű és okos 72 órát, magyarázatot kérvén Rér Éva közalkalmazottól. A május 8-i számban közölt válaszlevél szerint a tévé kulturális igazgatója meg sem próbált szakmai érveket hozni, viszont (miután szemére vetette a kritikusnak, hogy az hosszú ideig jegyzetírója volt a 72 órának) alig rejtjelezett rasszista hangot ütött meg: "Ha Orsós László Jakabnak továbbra is panasza van az MTV közszolgálatiságát illetően, javaslom, hogy forduljon Strasbourghoz."

Minden vezetőnek joga van rossz döntést hozni, de ez a mondat azt mutatja: Rér Éva méltatlan arra, hogy felelős pozíciót töltsön be a közszolgálati televízióban.

Szőnyei Tamás

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.