A 72 óra megszüntetése: Vákuum a tévében

Könyv

Aki látta, tudja, milyen volt. Aki nem nézte, úgy képzelheti maga elé a 72 órát, ha lelki szemei előtt valami egészen más jelenik meg, mint amit az MTV-ben megszokott. A 72 óra kívülállóként (mert nem unott tévés rutin működtette) volt saját (szerethető, bár modorosságtól sem mentes) stílussal rendelkező profi (feladatát teljesítő) műsor. A Kistamás László rendezte, Csernátony Dóra szerkesztette 72 óra arca, Till Attila - az 1999-es Kamera Hungária riporteri különdíjasa - a pofánkba szuggerálta, mi mindent nem lenne szabad kihagynunk a hétvégén. Ezt április 26-án, csütörtökön este tizenegy körül tehette utoljára.
Aki látta, tudja, milyen volt. Aki nem nézte, úgy képzelheti maga elé a 72 órát, ha lelki szemei előtt valami egészen más jelenik meg, mint amit az MTV-ben megszokott. A 72 óra kívülállóként (mert nem unott tévés rutin működtette) volt saját (szerethető, bár modorosságtól sem mentes) stílussal rendelkező profi (feladatát teljesítő) műsor. A Kistamás László rendezte, Csernátony Dóra szerkesztette 72 óra arca, Till Attila - az 1999-es Kamera Hungária riporteri különdíjasa - a pofánkba szuggerálta, mi mindent nem lenne szabad kihagynunk a hétvégén. Ezt április 26-án, csütörtökön este tizenegy körül tehette utoljára.

H

Most hátraarc van ahhoz képest, amikor 1997-98 fordulóján egy sor új kulturális műsor startolt a különböző csatornákon. Akkor az MTV a külső gyártású Múzsa helyett házon belüli kulturális híradót indított AKT címmel, a Stúdió helyén a Publikum jelentkezett, a kereskedelmi TV 2-n a Hét x hét, az RTL Klubon a Dóra jelenti, a TV 3-on pedig a 72 óra. Közülük egy sem él már. (A leltárhoz tartozik, hogy a moziajánlóvá alakult Dóra immár az MTV-n rajong, ahol a heti kultúrát a Magyar Szalon szervírozza; a Magyar ATV hetente háromszor sugározza Kulturális kalauzát, a TV 2 változó napokon, éjfél után adja a Színképet, a Duna TV pedig egész profilját igyekszik kulturálttá tenni.) A 72 óra felszámolásával a Magyar Televízió újabb lépést tett kulturális közszolgálatisága leépítésének útján.

Négy hónappal ezelőtt az Ezredvégi beszélgetések 21. századi folytatását, az Ezredelőt szüntették meg. Ez a lépés a közszolgálatban egyre erőteljesebb - úgynevezett "értékek" nevében folyó - szellemirtás része, fogalmazott Tillmann J. A., az Ezredelő egyik készítője, akit legalább az vigasztalhat, hogy az 1991-ben indult műsorfolyam közel száz beszélgetésének java könyv alakban olvasható. A két eset két okból is hasonlít egymásra: az intézmény semmit sem spórol, mindkettő kifejezetten olcsó műsor volt (a 72 óra adásonkénti 300 ezer forintos árának felét az ORTT állta, szponzorként segített a Pannon GSM is, az MTV-nek tehát nem sokba került; egyébként a december 11. utáni adások pénzével még lóg a tévé), és a megszüntetésnek nem voltak szakmai érvei. A Millennium Televízióját irányító fejek egyszerűen nem bírták őket.

H

A 72 óra egyrészt a fővárosi alternatív szórakozóhelyeken 1994 óta felbukkanó Vákuum TV-ből, másrészt a Múzsa számára szállított heti egy percből nőtt 25-30-ra. A Múzsa megszüntetése után szegény Kelényi Krisztián Tódor hívta a TV 3-ba a csapatot, heti tíz percre. Miután Baló György átvette a TV 3 irányítását, a műsor 25 percre bővült. Az országos kereskedelmi csatornák pályázata körüli sötét viharban a TV 3 elsüllyedt, de a 72 óra akkor már ajánlatot kapott Szenes Andreától, az MTV alelnökétől. Van itt cenzúra? - volt az első kérdése Till Attilának. Nincs - felelte Szenes, és azzal erősítette meg a stáb műsorkészítői szabadságát, hogy a 72 órát saját felügyelete alatt tartotta, holott éppenséggel kerülhetett volna Rér Éva kulturális igazgató alá is. Az alelnöki védőernyőt a nagypolitika szele fújta el: miután Torgyán József megszűnt miniszter lenni, a tévében meggyengült Szenes Andrea pozíciója, és tudni lehetett: ha az alelnök szűrét kiteszik, ők Rér Éva kezei közé kerülnek, akitől semmi jóra nem számíthatnak. Így is történt, habár ez csak akkor lett egyételmű, amikor közvetlen összeütközésbe kerültek: Nyikita Mihalkov budapesti látogatásakor a 72 óra és a Rér Éva szívéhez közel álló, negédes műsorvezetésű Magyar Szalon egyaránt meginterjúvolta az orosz rendezőt. Rér ki akarta vágatni a 72 órából a Szalonhoz képest teljesen más kérdések köré épített Mihalkov-anyagot, de ők bennhagyták. Ez lehetett a vesztes/nyert csata a nyert/elvesztett háborúban. A 72 óra stábja ez ügyben Rér Évának írt faxát Rockenbauer Zoltán kulturális miniszternek és Mendreczky Károlynak, a leváltott tévéelnök, Szabó László Zsolt megbízott utódjának is elküldte (a miniszter állítólag szót is emelt a kulturális műsorok érdekében úgy általában), de hosszabb távon ez sem segített. Előbb a tévéújságból, aztán a postájukból megtudták: vége.

H

"Tisztelt ügyvezető úr! - írta Kistamás Lászlónak Rér Éva. - Tájékoztatom, hogy az MTV Rt. mint megrendelő, illetve a Ködkamra Bt. mint gyártó között 2000. március 23-án létrejött, a 72 óra című műsorszám gyártására vonatkozó jogviszony a szerződés 5/1. pontja alapján 2000. április 30-án megszűnik. Figyelemmel arra, hogy az MTV Rt. a fenti jogviszonyt fenntartani nem kívánja, illetve az azt követő időszakra vonatkozóan további teljesítést nem fogad el, kérem, hogy az utolsó, sugárzásra kerülő adáskazettán a fentieknek megfelelő módosítást elvégezni szíveskedjenek." A borítékon látható pecsét szerint a levelet április 26-án adták fel, így aztán az utolsónak bizonyult adásban Till Attila csak a következő csütörtökig búcsúzott el a nézőktől, nem végleg.

Ez persze mit sem változtat a lényegen, a műsor indoklás nélküli megszüntetésén. A miértre nincs válasz. Rér Éva a Narancsnak nem óhajtott nyilatkozni, annyit üzent az intézmény sajtóreferensével, hogy a dolog nem rá tartozik, a szerződést Szenes Andrea kötötte, az lejárt, ő pedig nem hosszabbította meg, az új szerződéseket már a szeptemberben induló új műsorstruktúrának megfelelően kötik. Érdemi választ nem kapott Orsós László Jakab (az egykori Publikum műsorvezetőinek egyike) sem, aki a Népszabadság április 28-i számában siratta el a meglepően korszerű, szabad, jókedvű és okos 72 órát, magyarázatot kérvén Rér Éva közalkalmazottól. A május 8-i számban közölt válaszlevél szerint a tévé kulturális igazgatója meg sem próbált szakmai érveket hozni, viszont (miután szemére vetette a kritikusnak, hogy az hosszú ideig jegyzetírója volt a 72 órának) alig rejtjelezett rasszista hangot ütött meg: "Ha Orsós László Jakabnak továbbra is panasza van az MTV közszolgálatiságát illetően, javaslom, hogy forduljon Strasbourghoz."

Minden vezetőnek joga van rossz döntést hozni, de ez a mondat azt mutatja: Rér Éva méltatlan arra, hogy felelős pozíciót töltsön be a közszolgálati televízióban.

Szőnyei Tamás

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.