A kínai nagy fülszöveg (Könyvek keletje)

Könyv

Borneo és Terebess magyar volt és magyar lesz. A könyvpiacot eddig is belengte a keleti portékák fűszerillata, most újabb kiadó, a Terebess vert sátrat a piactéren, szemrevaló áruk (majd elárulom az áruk) kínálják magukat a ponyván. Nem ponyvák, bár a Hindu erotika az aluljárókban is elkelne. Csinos, karcsú kötetek, mind reprint kiadás, de tudnak újat mondani. Ha már unjuk az ultit és a dominót, tanuljuk meg a Mah-Jong (ejtsd: madzsong) játékszabályait, maga Chiang Lee, a londoni mah-jong-klub mestere avat be. A könyvsátor pultjára támaszkodva Naszreddin mester tréfálkozik és dedikálja könyvét (A török hodzsa tréfái). A Mikes Kelemen turnusát fölváltó csoportból Egressy Gábor, a színész Törökországi naplója (1849-1850) komolyra fordítja a szót. Liu Cung-jüan vigasztalja (Megszeretem a száműzetést). Mécs Alajos bemutatja Az ismeretlen Japánt, hatvanéves könyv, azóta volt egy háború, atombomba, a japánok nem változtak, csak bölcsebbek lettek. A bölcselethez más sátrakhoz kell sétálnunk, egyéb kiadók keleti csemegéihez (India bölcsessége; Kaczvinszky József: Kelet világossága; A. K. Coomaraswamy: Hinduizmus és buddhizmus). Az egyik sátor homályából kelet világossága, jó Farkas Lőrinc Imre szakálla dereng, már dörzsöli tenyerét, pedig csak belelapozunk könyvébe (Schmidt József: Buddha élete, tana és egyháza). A bazársor legnépszerűbb szerzője Szun-ce, három kereskedő (Balassi, Göncöl, Terebess kiadó) is kínálgatja egymást túlkiabálva és alullicitálva A hadviselés törvényeit. Erotika ide, bölcselet oda, háborúzni kell, s mióta csak felfedezték, keleten szárazon tartják a puskaport.

Borneo és Terebess magyar volt és magyar lesz. A könyvpiacot eddig is belengte a keleti portékák fűszerillata, most újabb kiadó, a Terebess vert sátrat a piactéren, szemrevaló áruk (majd elárulom az áruk) kínálják magukat a ponyván. Nem ponyvák, bár a Hindu erotika az aluljárókban is elkelne. Csinos, karcsú kötetek, mind reprint kiadás, de tudnak újat mondani. Ha már unjuk az ultit és a dominót, tanuljuk meg a Mah-Jong (ejtsd: madzsong) játékszabályait, maga Chiang Lee, a londoni mah-jong-klub mestere avat be. A könyvsátor pultjára támaszkodva Naszreddin mester tréfálkozik és dedikálja könyvét (A török hodzsa tréfái). A Mikes Kelemen turnusát fölváltó csoportból Egressy Gábor, a színész Törökországi naplója (1849-1850) komolyra fordítja a szót. Liu Cung-jüan vigasztalja (Megszeretem a száműzetést). Mécs Alajos bemutatja Az ismeretlen Japánt, hatvanéves könyv, azóta volt egy háború, atombomba, a japánok nem változtak, csak bölcsebbek lettek. A bölcselethez más sátrakhoz kell sétálnunk, egyéb kiadók keleti csemegéihez (India bölcsessége; Kaczvinszky József: Kelet világossága; A. K. Coomaraswamy: Hinduizmus és buddhizmus). Az egyik sátor homályából kelet világossága, jó Farkas Lőrinc Imre szakálla dereng, már dörzsöli tenyerét, pedig csak belelapozunk könyvébe (Schmidt József: Buddha élete, tana és egyháza). A bazársor legnépszerűbb szerzője Szun-ce, három kereskedő (Balassi, Göncöl, Terebess kiadó) is kínálgatja egymást túlkiabálva és alullicitálva A hadviselés törvényeit. Erotika ide, bölcselet oda, háborúzni kell, s mióta csak felfedezték, keleten szárazon tartják a puskaport.

Sétálva a sátrak között, föltűnik egy leány, könyvet árul, olyan szép, hogy meg kell állni, s hagyni, hogy ránk beszélje például a Srimad Bhagavatam első énekét, írta Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének alapítója, acaryája. A leány hóna alatt ott a többi kilenc kötet is, ha eladni nem is, de bírja, lelki és fizikai gyakorlat. Mi, itt a Gangesz nyugati partján, nem érünk rá részletkérdésekkel foglalkozni, közeleg a század-, az ezred-, a vég, az igazságért elmegyünk a végsőkig, ha nem is mezítláb. Õ Isteni Kegyelme összefoglalja nekünk, mi Az élet végső célja, kiderül a Bhagavad-gitából minden, úgy, ahogy van. Ha nem is isteni, de őkegyelme Láma Ole Nydahl pedig leírja a dolgok állását (Ahogy a dolgok vannak). S ha mindez kevés a bazárban, üljünk be az Írók Boltjába, a szamovár melletti polc a keleti könyveké. Vagy az Oktogon másik oldalán, a Filosz boltban (Oktogon 3. III. 5.), minden megvan. Hülye turisták, forgolódunk a bazárban, lapozgatunk, elolvasunk, okosabbak nem leszünk. Mit tegyünk? Sarunk (értsd: lábbeli) sincs, hogy megoldjuk, s így induljunk Indiába. Bazárban tévelygő Kolumbusz Kristófok, fedezzük föl a bibliát. Ki-ki a magáét.

Sajó László


Könyvespolc

Hindu halottaskönyv (Trivium kiadó, Bp., 1994, 155 p., 498 Ft)

Láma Ole Nydahl: Ahogy a dolgok vannak (MIND kiadó, é. n., 87 p., 310 Ft)

Schmidt József: Buddha élete, tana és egyháza (Farkas Lőrinc Imre, 1995, 224 p., 440 Ft)

Nyanaponika Thera: Satipatthana. A buddhista meditáció szíve (Orient Press, Bp., 1994, 216 p.)

A. Cs. Bhaktivédánta Szvámi: Az élet végső célja (Magyar Vaisnava Kéziratszolgálat, 1996, 101 p., 492 Ft)

India bölcsessége (Gandhi Alapítvány - A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Bp., 1994, 319 p., 598 Ft)

Paramhans Swami Madhavananda: Lila Amrit (Diwali kiadó, 1996, 375 p., 1800 Ft)

Mécs Alajos: Az ismeretlen Japán (Terebess kiadó, 272 p., 1199 Ft)

Kúnos Ignác: A török hodzsa tréfái (Terebess kiadó, 168 p., 1199 Ft)

Franyó Zoltán: Hindu erotika (Terebess kiadó, 112 p., 999 Ft)

Chiang Lee: A Mah-Jong játékszabályai és történeti fejlődése (Terebess kiadó, 72 p., 699 Ft)

A. K. Coomaraswamy: Hinduizmus és buddhizmus (Európa kiadó, 1994, 175 p., 280 Ft)

Szun-ce: A hadviselés törvényei (Balassi kiadó, 1995, 118, 500 Ft)

Szun Ce: A hadviselés tudománya (Göncöl kiadó, 1996, 125 p., 699 Ft)

Szun mester: A hadakozás regulái (Szun-ce ping-fa) (Terebess kiadó, 64 p., 299 Ft)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.