A kínai nagy fülszöveg (Könyvek keletje)

Könyv

Borneo és Terebess magyar volt és magyar lesz. A könyvpiacot eddig is belengte a keleti portékák fűszerillata, most újabb kiadó, a Terebess vert sátrat a piactéren, szemrevaló áruk (majd elárulom az áruk) kínálják magukat a ponyván. Nem ponyvák, bár a Hindu erotika az aluljárókban is elkelne. Csinos, karcsú kötetek, mind reprint kiadás, de tudnak újat mondani. Ha már unjuk az ultit és a dominót, tanuljuk meg a Mah-Jong (ejtsd: madzsong) játékszabályait, maga Chiang Lee, a londoni mah-jong-klub mestere avat be. A könyvsátor pultjára támaszkodva Naszreddin mester tréfálkozik és dedikálja könyvét (A török hodzsa tréfái). A Mikes Kelemen turnusát fölváltó csoportból Egressy Gábor, a színész Törökországi naplója (1849-1850) komolyra fordítja a szót. Liu Cung-jüan vigasztalja (Megszeretem a száműzetést). Mécs Alajos bemutatja Az ismeretlen Japánt, hatvanéves könyv, azóta volt egy háború, atombomba, a japánok nem változtak, csak bölcsebbek lettek. A bölcselethez más sátrakhoz kell sétálnunk, egyéb kiadók keleti csemegéihez (India bölcsessége; Kaczvinszky József: Kelet világossága; A. K. Coomaraswamy: Hinduizmus és buddhizmus). Az egyik sátor homályából kelet világossága, jó Farkas Lőrinc Imre szakálla dereng, már dörzsöli tenyerét, pedig csak belelapozunk könyvébe (Schmidt József: Buddha élete, tana és egyháza). A bazársor legnépszerűbb szerzője Szun-ce, három kereskedő (Balassi, Göncöl, Terebess kiadó) is kínálgatja egymást túlkiabálva és alullicitálva A hadviselés törvényeit. Erotika ide, bölcselet oda, háborúzni kell, s mióta csak felfedezték, keleten szárazon tartják a puskaport.

Borneo és Terebess magyar volt és magyar lesz. A könyvpiacot eddig is belengte a keleti portékák fűszerillata, most újabb kiadó, a Terebess vert sátrat a piactéren, szemrevaló áruk (majd elárulom az áruk) kínálják magukat a ponyván. Nem ponyvák, bár a Hindu erotika az aluljárókban is elkelne. Csinos, karcsú kötetek, mind reprint kiadás, de tudnak újat mondani. Ha már unjuk az ultit és a dominót, tanuljuk meg a Mah-Jong (ejtsd: madzsong) játékszabályait, maga Chiang Lee, a londoni mah-jong-klub mestere avat be. A könyvsátor pultjára támaszkodva Naszreddin mester tréfálkozik és dedikálja könyvét (A török hodzsa tréfái). A Mikes Kelemen turnusát fölváltó csoportból Egressy Gábor, a színész Törökországi naplója (1849-1850) komolyra fordítja a szót. Liu Cung-jüan vigasztalja (Megszeretem a száműzetést). Mécs Alajos bemutatja Az ismeretlen Japánt, hatvanéves könyv, azóta volt egy háború, atombomba, a japánok nem változtak, csak bölcsebbek lettek. A bölcselethez más sátrakhoz kell sétálnunk, egyéb kiadók keleti csemegéihez (India bölcsessége; Kaczvinszky József: Kelet világossága; A. K. Coomaraswamy: Hinduizmus és buddhizmus). Az egyik sátor homályából kelet világossága, jó Farkas Lőrinc Imre szakálla dereng, már dörzsöli tenyerét, pedig csak belelapozunk könyvébe (Schmidt József: Buddha élete, tana és egyháza). A bazársor legnépszerűbb szerzője Szun-ce, három kereskedő (Balassi, Göncöl, Terebess kiadó) is kínálgatja egymást túlkiabálva és alullicitálva A hadviselés törvényeit. Erotika ide, bölcselet oda, háborúzni kell, s mióta csak felfedezték, keleten szárazon tartják a puskaport.

Sétálva a sátrak között, föltűnik egy leány, könyvet árul, olyan szép, hogy meg kell állni, s hagyni, hogy ránk beszélje például a Srimad Bhagavatam első énekét, írta Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének alapítója, acaryája. A leány hóna alatt ott a többi kilenc kötet is, ha eladni nem is, de bírja, lelki és fizikai gyakorlat. Mi, itt a Gangesz nyugati partján, nem érünk rá részletkérdésekkel foglalkozni, közeleg a század-, az ezred-, a vég, az igazságért elmegyünk a végsőkig, ha nem is mezítláb. Õ Isteni Kegyelme összefoglalja nekünk, mi Az élet végső célja, kiderül a Bhagavad-gitából minden, úgy, ahogy van. Ha nem is isteni, de őkegyelme Láma Ole Nydahl pedig leírja a dolgok állását (Ahogy a dolgok vannak). S ha mindez kevés a bazárban, üljünk be az Írók Boltjába, a szamovár melletti polc a keleti könyveké. Vagy az Oktogon másik oldalán, a Filosz boltban (Oktogon 3. III. 5.), minden megvan. Hülye turisták, forgolódunk a bazárban, lapozgatunk, elolvasunk, okosabbak nem leszünk. Mit tegyünk? Sarunk (értsd: lábbeli) sincs, hogy megoldjuk, s így induljunk Indiába. Bazárban tévelygő Kolumbusz Kristófok, fedezzük föl a bibliát. Ki-ki a magáét.

Sajó László


Könyvespolc

Hindu halottaskönyv (Trivium kiadó, Bp., 1994, 155 p., 498 Ft)

Láma Ole Nydahl: Ahogy a dolgok vannak (MIND kiadó, é. n., 87 p., 310 Ft)

Schmidt József: Buddha élete, tana és egyháza (Farkas Lőrinc Imre, 1995, 224 p., 440 Ft)

Nyanaponika Thera: Satipatthana. A buddhista meditáció szíve (Orient Press, Bp., 1994, 216 p.)

A. Cs. Bhaktivédánta Szvámi: Az élet végső célja (Magyar Vaisnava Kéziratszolgálat, 1996, 101 p., 492 Ft)

India bölcsessége (Gandhi Alapítvány - A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Bp., 1994, 319 p., 598 Ft)

Paramhans Swami Madhavananda: Lila Amrit (Diwali kiadó, 1996, 375 p., 1800 Ft)

Mécs Alajos: Az ismeretlen Japán (Terebess kiadó, 272 p., 1199 Ft)

Kúnos Ignác: A török hodzsa tréfái (Terebess kiadó, 168 p., 1199 Ft)

Franyó Zoltán: Hindu erotika (Terebess kiadó, 112 p., 999 Ft)

Chiang Lee: A Mah-Jong játékszabályai és történeti fejlődése (Terebess kiadó, 72 p., 699 Ft)

A. K. Coomaraswamy: Hinduizmus és buddhizmus (Európa kiadó, 1994, 175 p., 280 Ft)

Szun-ce: A hadviselés törvényei (Balassi kiadó, 1995, 118, 500 Ft)

Szun Ce: A hadviselés tudománya (Göncöl kiadó, 1996, 125 p., 699 Ft)

Szun mester: A hadakozás regulái (Szun-ce ping-fa) (Terebess kiadó, 64 p., 299 Ft)

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”