Könyv

Hajdani sztahanovisták és többszörösen börtönviselt vagányok, besúgóvá alázott hősök és az Államvédelmi Hatóság segédállományát elhagyó felkelőparancsnokok - ők az 1956-os forradalom és szabadságharc erzsébetvárosi harcainak és egyszersmind Eörsi László legújabb munkájának főszereplői.

Michael Caine menő. Kivételesen nem kezdenénk érdemei felsorolásába, egyrészt mert megteszi ezt ő maga is magyarul nemrég megjelent önéletrajzában, de azért sem hozakodnánk elő a közismert filmcímekkel, mert Caine önéletrajzának vannak a filmeknél is hangsúlyosabb vonulatai.

Mit tehet egy nő negyvenhez közel? Gurut faggat, rabbit kérdez, és spermabankba megy.

Brooks könyvében a tudósok csakúgy gyarló emberek, mint mi magunk: apróbb-nagyobb csalások révén jutnak előre, a szabályokat megkerülik, vagy ha nem megy, nyíltan áthágják, tudományos konkurenseikkel szemben pedig néha nemtelen eszközökkel élnek.

Booker-díjas regényében Jacobson a zsidó identitás összetettségét járja körül az irónia eszközeivel.

Az "amstetteni rém" történetét alapul vevő regény nagyot akart szólni, de csak hamisat sikerült.

Egy sosemvolt 19. század elképzelt sajtóterméke a kiváló grafikustól.

Vaskos, szép, és már a megjelenésével is a beltartalmat egyértelműsítő könyv a Nyughatatlanok: borítóján egy skót romantikus festő tájképe, és már a címe is olyan, mint egy Victor Hugo-regényé - itt minden a romantika irányába mutat.

Történet a mesék, a csodák valódiságáról.

"Az a pasas vagyok én, aki olyan hosszan csókolózik azzal a gyönyörű szőke asszonnyal. Igaz, hogy ezt a jelenetet Nemec aztán kivágta a végső változatból" - mesélte az Ünnepségről és vendégekről szóló filmben nyújtott hősies helytállásáról.

Tavaly jelent meg magyarul a holland szerző marokkói bevándorlók világában játszódó Pizzamaffia című regénye.

Khalid Boudou Pizzamaffia című regényéből csak úgy süvölt, hogy eleve a majdani megfilmesítésre íródott, még csak átszerkeszteni se nagyon kelljen. Jó kis robogós üldözéses jelenettel indítunk, kemény zenék szólnak, test feszül testnek.

A szerző korábbi prózai munkáit olyan ritkásan volt szokás emlegetni, hogy amikor 2009-ben megjelent a Kedves Ismeretlen, egyesek nem átallottak "regényírói debütálást" emlegetni. Most viszont, az újrakiadásnak hála, mindenki szembesülhet e két mű létezésével, és kedvet kapván hozzájuk nem kell foszladozó könyvtári példányok után kutakodni.

Legújabb könyve, a Fekete-fehér akár úttörő is lehet a művészetkritikában. Kép és szöveg, fotó és ember kapcsolatát vizsgálja. Mi is erről beszélgettünk vele.