rés a présen

„Annyira máshogy olvasunk”

  • rés a présen
  • 2021. június 30.

Könyv

Gaborják Ádámmal, az Európa Könyvkiadó szerkesztőjével beszélgettünk

rés a présen: Honnan érkeztél szerkesztőnek az Európa Kiadóhoz?

Gaborják Ádám: 2006 óta foglalkozom aktívan szervezőként és értelmezőként az irodalommal, és sok oldalán álltam már a szövegeknek. A szegedi doktori iskola után rögtön jött hat év a József Attila Kör (JAK) elnökeként, és közben párhuzamosan az Eötvös Kiadóban dolgoztam szerkesztőként. Aztán a zsánerirodalommal foglalkozó Próza Nostra egyik főszerkesztő-helyettese lettem, a Margó Fesztivál szervezőcsapatának tagjaként pedig már nemcsak magyar, hanem külföldi szerzőkkel kapcsolatos ügyekkel is foglalkoztam. Eközben 2018 második felében keresett meg az Európa igazgatója, Kuczogi Szilvia különböző munkákkal, és mivel megvolt a közös hang és szimpátia, 2019-től le is igazoltak. Ráadásul két igazán kivételes szerkesztő, Magyarósi Gizella és Barkóczi András mentorált kezdetben, nagyon sokat köszönhetek nekik.

rap: Hogyan látod az EK helyét a könyvpiacon?

GÁ: Új lehetőségek előtt álló bátor kiadóként. A célunk továbbra is a minőségi szövegek kiadása, legyen az fiction vagy non-fiction, szépirodalmi vagy éppenséggel zsánerkötet. A portfólió frissítése pedig sok izgalmas kihívást is jelent számunkra. Így egy nagyon erős, a legkülönfélébb kultúrájú és nyelveken író női szerzőkből álló arculat is összeállhatott (Alice Walker, Celeste Ng, Elif Shafak, Leïla Slimani, Rumena Buzsarovszka stb.). Szerencsére az Európának rendkívül kitartó olvasóközönsége van, nélkülük nehéz lenne ezeket a célokat megvalósítani.     

rap: Mi a feladatod?

GÁ: Kezdetben lektoráltam, aztán szépen lassan érkeztek a szerkesztések. Az egyik legelső munkám a fiatal, vietnami-amerikai sztárköltő, Ocean Vuong regénye volt, majd Celeste Ng, Miriam Toews, Michelle McNamara, Markus Zusak vagy Christopher Paolini könyvei. Egyetlen igazán speciálisnak mondható feladatom Stephen King könyveinek gondozása: miközben egy valóban egyedülálló szerző szövegein kell dolgozni, a hazai olvasók legkülönfélébb igényeit is figyelembe kell venni, plusz a gyorsaság is számít.  

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.