Az életfogytosok sem olvashatják - betiltották Kushnert a börtönben

  • narancs.hu
  • 2019. január 17.

Könyv

Amerika egyik legmenőbb írójára berágott a női börtön - de mi jót beszélgettünk vele.

Immár magyarul is olvasható Rachel Kushner börtönregénye, A Mars Klub, mely felkerült a Man-Booker-díj jelöltjeinek szűkített listájára. A Don DeLillóval szoros barátságot ápoló, de David Foster Wallace-ért nem igazán rajongó íróval Köves Gábor beszélgetett. Az interjú a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Kedveli a börtönfelolvasásokat, amikor az író kiáll az elítéltek elé, és a saját könyveiből olvas fel?

Rachel Kushner: Szeretem az ilyen felolvasásokat, ha tehetem, csinálom is. Nem olyan rég egy skóciai női börtönben olvastam fel. Kaliforniában két nagy börtön van, a dél-kaliforniaiban tartottam is felolvasást, nagy élmény volt. Úgy volt, hogy abban a másikban is felolvasok, amelyik a regénybeli börtönt ihlette, de ez meghiúsult; betiltották a könyveimet, és a könyveimmel együtt betiltottak engem is a börtönben.

Rachel Kushner

Rachel Kushner

Fotó: Youtube

 

MN: Mit követett el?

RK: Nyugodtan találgasson, én is csak találgatni tudok. Az én tippem az lenne, hogy tudomásukra jutott, A Mars Klubban szereplő börtön hasonlít az övékére, és nem akarták, hogy a bentlakók erről olvasgassanak. Lehet, hogy azért kaptam büntetést, mert rosszul érintette őket, hogy amikor a The New Yorker cikket írt rólam, magammal vittem az újság­írójukat az egyik börtönlátogatásomra, amikor felkerestem egy elítéltet. Amikor az egyik börtönbe bejáró tanár fel akarta venni a tanrendjébe a könyvemet, mondták neki, hogy nem lehet, ne tegye. Így tudtam meg, hogy be vagyok tiltva.

A kiadóm is hiába próbálkozott, amikor példányokat akart küldeni a börtönbe. Ahelyett, hogy szimplán közölték volna a tiltás tényét, azt csinálták, ami a kommunizmusban lehetett szokás: nem mondanak kerek perec nemet, de sosem válaszolnak, vagy bürokratikus akadályokat állítanak. Azt mondják, hogy tölts ki tíz különböző űrlapot, aztán várhatod a végtelenségig, hogy válaszoljanak. Egyszerűen levegőnek néznek.

A teljes interjú a csütörtök megjelent Magyar Narancsban olvasható, ami kapható az újságárusoknál vagy megrendelhető itt:


Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.