Könyv

William Gibson látja a jövőt. Ami pedig talán még különösebb, hogy ezt a hajmeresztő kitételt ma már bizonyítani sem kell, hiszen úgy kezeli mindenki, mintha mi sem volna természetesebb – holott a legkevésbé sem az.

Sose kezdj könyvet prológussal, időjárással, és óvakodj a helyszínek és a tárgyak részletes leírásától – tanácsolta Elmore Leonard, a bűnregények amerikai atyamestere, de J. K. Rowling vagy sosem olvasott E. L.-t, vagy csak azért is fittyet hányt a tavalyelőtt elhunyt kolléga intelmeire, mert nála már a prológusban sűrűn hull a fehér hó.

A huszadik század konfidens ismerőse volt, mégsem vált belőle főállású kortárs – nyitotta 2008-as Fejtő-nekrológját e sorok írója, hogy aztán elősorolja egy hosszú, mozgalmas és nagy élet állomásait.

A szerző, akit még jó tollú színházi és filmes szakíróként ismerhettünk meg, először a Szabó István-ügy kapcsán, egészen pontosan a jeles filmrendező állambiztonsági múltjának feltárójaként mutatkozott új szerepben.

Hideg fejjel működtetett kapitalista vállalkozás: náluk a legmagasabb az árrés, brutális akciókkal támadnak, viszont pontosan fizetnek. A Libri–Shopline jövőre piacvezető lehet a könyvkereskedelemben.

Cikkünk címét az Alföld tavaly novemberi konferenciájától kölcsönöztük, amelynek előadásai a folyóirat márciusi számában olvashatók. Bényei Tamás az angol nyelvű irodalmakról szólva listánk több szereplőjét is megemlíti: Sebaldot „gyakorlatilag kooptálja az angol irodalom”; Terézia Mora több más szerzővel, köztük Agota Kristoffal együtt, „kulturális hibrid”; Robert Nye „érthetetlen módon hiányzik a kortárs angol kánonból”, Nabokov pedig – például Becketthez vagy Brodszkijhoz hasonlóan – „az egyes nemzeti irodalmakba csak részlegesen és úgy is csak komoly nehézségek árán” illeszthető be.

A könyvkötők csillaga rég leáldozott, de vannak, akik nem adják fel.

Krasznahorkai László kapta 2015 Man Booker-díját. A rangos angol elismerés manapság a nemzetközi dicsőségen és megtiszteltetésen túl 60 000 fontot is jelent. Kezdetei pedig 1968-ig és egy élelmiszer-ipari vállalatig nyúlnak vissza.

„Egész helyes az arca, hirtelen nem tudom, melyik pornósra emlékeztet” – így jellemez a Holtverseny névtelen főszereplője egy lányt, aki tetszik neki. 16-17 éves vidéki kamaszok világában mozgunk, akik életét a pornó, a drogok, na és az úszóversenyekre készülés tölti ki – ugyanis versenysportolókról van szó.

Megdöbbentő, új információk a muklákról, Pettson nyugdíjáról, a svéd borsókról és a szingli apákról. Pettson és Findusz írója a Narancsnak!

Új regényére, a Purityre még várni kell, hiszen csak ősszel jön ki Amerikában, de a szerzőre már nem sokat kell várni – a Javítások, a Szabadság és a magyarul most megjelenő Diszkomfortzóna írója a megjelenésünk napján kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Telefonon beszélgettünk.