Könyv

Breaking News: Schwarzenegger az elnök

Schwarzenegger: Emlékmás

Könyv

Hogy Obama lett az elnök? Badarság! Természetesen Arnold Schwarzenegger lett az elnök – persze csak titokban, mert Arnold nem született amerikai, de a könyvéből az derül ki, hogy már jó ideje ő irányítja a világot, és azon belül Amerikát.


Mint mindenkinek, akit anya szült, Arnold Schwarzeneggernek is volt gyermekkora, de – és talán ebben az egyben Arnold Schwarzenegger esete sem különbözik többmilliárdnyi embertársa történetétől – a gyermekévek részletes ecsetelése (hacsak nem történnek az életmű szempontjából nélkülözhetetlen, sorsfordító események) nem tartozik a legérdekfeszítőbb olvasmányok közé. Hiába, no, mielőtt felépítette volna magát azzá a kolosszussá, mely térdre kényszerítette a művelt Nyugatot, Arnold is csak egy volt közülünk, s mint ilyen, olvasószemüveggel nézve nagyon is emberi és teljességgel érdektelen. Hogy 9 évesen Arnold félt a sötétben, hogy 14 évesen őt magát is megcsapta a hidegháborús félelem – méltánylandó az aprólékosság, mely mindezen részleteket felszínre hozza, de az élet (a miénk, halandóké) túl rövid ahhoz, hogy Schwarzenegger pattanásainál hosszan elidőzzünk.

Közelebb azonban akkor sem jutunk a schwarzeneggeri jelenséghez, amikor a lényeg hosszadalmas taglalása következik: hogy hősünk milyen úton-módon jutott előre teste és testépítő karrierje, filmes pályafutása és üzleti portfóliója, kiejtése és politikusi karrierje építésében. Ami sok volt a gyerek Schwarzenegger esetében, az édeskevés az emberi test és az amerikai politika végső határait feszegető férfiember bemutatásakor. Mert ha van valami izgalmas az egészben, akkor az alighanem e majdhogynem hihetetlen self-made sztori emberi olvasata, és nem a mindenki által ismert imázs – de mondhatjuk bátran legendának is – ezer apró sztorival való etetése. Merthogy ez folyik, közel 500 oldalon keresztül e sűrűn teleírt könyvben, amely nem kevés munkájába kerülhetett a borítóról lemaradt, de beljebb feltüntetett társszerzőnek.

Egyedül testépítés-történetből vizsgázik jelesre az önéletrajz, hisz sok más mellett tartalmaz egy komplett bodybuilding-történetet is, ámbár a különböző izom- és embercsoportok leírása helyett elég lett volna annyi, hogy Arnold már testépítőként sem bízott sokat a véletlenre, és pontos tervei voltak ellenfelei legyőzésére. A későbbi politikus már az olajozott testű Arnoldban megszületett, de a politikus előtt először még az üzletember bukott ki Arnoldból – a könyv talán legőszintébb része a filmes pályakép összegzése, hiszen maga Schwarzenegger sem tagadja, hogy színészként is leginkább az üzlet érdekelte. A sok bevételi kimutatás, ha új megvilágítást nem is ad az ismert képnek, de legalább nem kell hosszú oldalakon a színészi elhivatottságról olvasgatni.

Egyébként meg magára vessen, aki mást várt, mint a kis színes és olykor szórakoztató sztorikkal (Schwarzenegger Boeing-vásárlása egyike a gyöngyszemeknek) aládúcolt legendát. Bár az anekdoták ugyanazzal a természetességgel vannak elmesélve, amivel Arnold az angol nyelvet is gyilkolja, a népszórakoztató énje azért mindenkinek igyekszik nyújtani valamit. Clint Eastwood használt zakójától a fanatikusan dolgozó James Cameronon át Andy Vajnáig sok mindenki átsétál a könyvön – Vajnáról például azt a leleplező információt is közzéteszi a szerző, hogy: „Dolgozott a magyar kormánynak is, és közel állt Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz.”

Az amerikai politikai élet azért valamivel nagyobb súllyal szerepel a visszaemlékezések között, hiszen Schwarzenegger egy népszerű reality-show-ban játszotta évekig a kormányzó szerepét, és tette ezt ugyanazzal az eltökéltséggel, mellyel kifejlesztette vádlijait és megszerezte első millióját. Önéletírói szerepében pedig Schwarzenegger sem tesz mást, mint folytatja a jól bevált műfaji hagyományokat: a magunkról jót vagy semmit aranyelvét. Lényegében nem mond többet, mint egy Wikipédia-szócikk, azt viszont hatalmas körítéssel teszi, s mivel maximalista ember (ennyi legalább hitelt érdemlően kiderül a könyvből), egy óriásira kigyúrt, közel 500 oldalnyi szócikkel ajándékozta meg magát.

Nincs is ezzel probléma egy szál se, hiszen az efféle könyveknek nem a vallomásos költészet polcain, hanem a szórakoztatóipari termékek között van a helyük. Annak forgatókönyve például, hogy Arnold miként vágta zsebre Amerikát, valóban szórakoztató, még ha olykor hátborzongató olvasmány is. És miközben az olyan kevésbé kigyúrt színészek, amilyen például Michael Caine is, rendre elpuhánykodják az önéletírást, addig Schwarzenegger egy terminátor következetességével osztja magának az érdemeket, és egy alkatához remekül illő, keményfedeles, monstre művel, egy igazi három az egyben „pekidzzsel” jelentkezett. A történetírás és a történelemírás közül Arnold az utóbbit választotta, és el is helyezi magát szépen a bodybuilder-, a film- és a politikatörténetben. De hát ez a minimum attól, akinek saját Boeingje van.

Fordította: Kelemen László. Libri, 2012, 490 oldal, 4990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.