Könyv

Breaking News: Schwarzenegger az elnök

Schwarzenegger: Emlékmás

Könyv

Hogy Obama lett az elnök? Badarság! Természetesen Arnold Schwarzenegger lett az elnök – persze csak titokban, mert Arnold nem született amerikai, de a könyvéből az derül ki, hogy már jó ideje ő irányítja a világot, és azon belül Amerikát.


Mint mindenkinek, akit anya szült, Arnold Schwarzeneggernek is volt gyermekkora, de – és talán ebben az egyben Arnold Schwarzenegger esete sem különbözik többmilliárdnyi embertársa történetétől – a gyermekévek részletes ecsetelése (hacsak nem történnek az életmű szempontjából nélkülözhetetlen, sorsfordító események) nem tartozik a legérdekfeszítőbb olvasmányok közé. Hiába, no, mielőtt felépítette volna magát azzá a kolosszussá, mely térdre kényszerítette a művelt Nyugatot, Arnold is csak egy volt közülünk, s mint ilyen, olvasószemüveggel nézve nagyon is emberi és teljességgel érdektelen. Hogy 9 évesen Arnold félt a sötétben, hogy 14 évesen őt magát is megcsapta a hidegháborús félelem – méltánylandó az aprólékosság, mely mindezen részleteket felszínre hozza, de az élet (a miénk, halandóké) túl rövid ahhoz, hogy Schwarzenegger pattanásainál hosszan elidőzzünk.

Közelebb azonban akkor sem jutunk a schwarzeneggeri jelenséghez, amikor a lényeg hosszadalmas taglalása következik: hogy hősünk milyen úton-módon jutott előre teste és testépítő karrierje, filmes pályafutása és üzleti portfóliója, kiejtése és politikusi karrierje építésében. Ami sok volt a gyerek Schwarzenegger esetében, az édeskevés az emberi test és az amerikai politika végső határait feszegető férfiember bemutatásakor. Mert ha van valami izgalmas az egészben, akkor az alighanem e majdhogynem hihetetlen self-made sztori emberi olvasata, és nem a mindenki által ismert imázs – de mondhatjuk bátran legendának is – ezer apró sztorival való etetése. Merthogy ez folyik, közel 500 oldalon keresztül e sűrűn teleírt könyvben, amely nem kevés munkájába kerülhetett a borítóról lemaradt, de beljebb feltüntetett társszerzőnek.

Egyedül testépítés-történetből vizsgázik jelesre az önéletrajz, hisz sok más mellett tartalmaz egy komplett bodybuilding-történetet is, ámbár a különböző izom- és embercsoportok leírása helyett elég lett volna annyi, hogy Arnold már testépítőként sem bízott sokat a véletlenre, és pontos tervei voltak ellenfelei legyőzésére. A későbbi politikus már az olajozott testű Arnoldban megszületett, de a politikus előtt először még az üzletember bukott ki Arnoldból – a könyv talán legőszintébb része a filmes pályakép összegzése, hiszen maga Schwarzenegger sem tagadja, hogy színészként is leginkább az üzlet érdekelte. A sok bevételi kimutatás, ha új megvilágítást nem is ad az ismert képnek, de legalább nem kell hosszú oldalakon a színészi elhivatottságról olvasgatni.

Egyébként meg magára vessen, aki mást várt, mint a kis színes és olykor szórakoztató sztorikkal (Schwarzenegger Boeing-vásárlása egyike a gyöngyszemeknek) aládúcolt legendát. Bár az anekdoták ugyanazzal a természetességgel vannak elmesélve, amivel Arnold az angol nyelvet is gyilkolja, a népszórakoztató énje azért mindenkinek igyekszik nyújtani valamit. Clint Eastwood használt zakójától a fanatikusan dolgozó James Cameronon át Andy Vajnáig sok mindenki átsétál a könyvön – Vajnáról például azt a leleplező információt is közzéteszi a szerző, hogy: „Dolgozott a magyar kormánynak is, és közel állt Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz.”

Az amerikai politikai élet azért valamivel nagyobb súllyal szerepel a visszaemlékezések között, hiszen Schwarzenegger egy népszerű reality-show-ban játszotta évekig a kormányzó szerepét, és tette ezt ugyanazzal az eltökéltséggel, mellyel kifejlesztette vádlijait és megszerezte első millióját. Önéletírói szerepében pedig Schwarzenegger sem tesz mást, mint folytatja a jól bevált műfaji hagyományokat: a magunkról jót vagy semmit aranyelvét. Lényegében nem mond többet, mint egy Wikipédia-szócikk, azt viszont hatalmas körítéssel teszi, s mivel maximalista ember (ennyi legalább hitelt érdemlően kiderül a könyvből), egy óriásira kigyúrt, közel 500 oldalnyi szócikkel ajándékozta meg magát.

Nincs is ezzel probléma egy szál se, hiszen az efféle könyveknek nem a vallomásos költészet polcain, hanem a szórakoztatóipari termékek között van a helyük. Annak forgatókönyve például, hogy Arnold miként vágta zsebre Amerikát, valóban szórakoztató, még ha olykor hátborzongató olvasmány is. És miközben az olyan kevésbé kigyúrt színészek, amilyen például Michael Caine is, rendre elpuhánykodják az önéletírást, addig Schwarzenegger egy terminátor következetességével osztja magának az érdemeket, és egy alkatához remekül illő, keményfedeles, monstre művel, egy igazi három az egyben „pekidzzsel” jelentkezett. A történetírás és a történelemírás közül Arnold az utóbbit választotta, és el is helyezi magát szépen a bodybuilder-, a film- és a politikatörténetben. De hát ez a minimum attól, akinek saját Boeingje van.

Fordította: Kelemen László. Libri, 2012, 490 oldal, 4990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.