Könyv

Csak haladóknak

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film

Könyv

Azt mindenki tudja, hogy Kecskemétnek kiemelt szerepe van a hazai animációs filmgyártásban, de sokan zavarba jönnének, ha az ott készült műveket meg is kellene nevezni.

Nem mintha Kecskeméten ismeretlen rendezők alkottak volna, netán meg nem értett remekművek születtek volna – épp ellenkezőleg –, de a műfaj népszerűségéhez mérten nem sok embert izgatott, hogy éppen kinek a kezében volt a ceruza. Miként az sem, hogy éppen hol készülnek a filmek.

Ebben az ismerős ismeretlenben segít eligazodni Varga Zoltán filmtörténész, aki három évvel ezelőtt A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések (Apertúra Könyvek, 2016) című munkájával a hazai animációs film történetét írta meg az 1910-es évek nekibuzdulásaitól Macskássy Gyulán és Jankovics Marcellen át Bucsi Rékáig, és e művére nyugodtan ráhúzhatjuk a hiánypótló jelzőt.

Varga most szűkítette a horizontot, így érkezett meg Kecskemétre, de mondhatnánk azt is, hogy hazatért. Sőt azt is, hogy pályája valószínűleg másképp alakul, ha nem Kecskemét a szülővárosa. A szerző ugyanis 1999-ben, középiskolásként a KAFF (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál) diák zsűrijének volt a tagja, egy évvel később a Szoboszlay Péter vezette animációs szakkörbe is beiratkozott, így idejekorán megismerhette idén megjelent könyvének tárgyát.

Ezek után a legkevésbé sem meglepő, hogy jelen könyve alapos, már-már enciklopédikus részletességgel feldogozott szakanyag, annak minden jó és kevésbé jó tulajdonságaival. Okkal gondolhatjuk, hogy ami Varga művéből nem derül ki a kecskeméti animációról, az nem is létezik, magával ragad precizitása, lelkesedése és tiszteletreméltó az az aprólékosság is, ahogy a szerző nemcsak a kész műveket és az alkotókat teszi vizsgálódása tárgyává, de sokszor csupán pár perces epizódokat is. Ugyanakkor éppen e maximalizmus miatt – és persze a vizuális ingerek híján –, gyakran érezhetjük úgy, hogy elvesztettük a fonalat, leginkább azért, mert a felhalmozott tudást nem sikerült olvasmányosságra váltani. És persze nagyon hiányzik egy DVD-melléklet is, hiszen az olyan klasszikusok, mint a Magyar népmesék, a Vízipók-csodapók vagy a Leó és Fred mellett rengeteg olyan – a nagyközönség előtt ismeretlen – művet említ Varga, amelyeket nem osztottak meg a neten, így szinte lehetetlenség hozzájuk férni.

MMA Kiadó,2019, 416 oldal, 4800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.