Könyv

Csak haladóknak

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film

Könyv

Azt mindenki tudja, hogy Kecskemétnek kiemelt szerepe van a hazai animációs filmgyártásban, de sokan zavarba jönnének, ha az ott készült műveket meg is kellene nevezni.

Nem mintha Kecskeméten ismeretlen rendezők alkottak volna, netán meg nem értett remekművek születtek volna – épp ellenkezőleg –, de a műfaj népszerűségéhez mérten nem sok embert izgatott, hogy éppen kinek a kezében volt a ceruza. Miként az sem, hogy éppen hol készülnek a filmek.

Ebben az ismerős ismeretlenben segít eligazodni Varga Zoltán filmtörténész, aki három évvel ezelőtt A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések (Apertúra Könyvek, 2016) című munkájával a hazai animációs film történetét írta meg az 1910-es évek nekibuzdulásaitól Macskássy Gyulán és Jankovics Marcellen át Bucsi Rékáig, és e művére nyugodtan ráhúzhatjuk a hiánypótló jelzőt.

Varga most szűkítette a horizontot, így érkezett meg Kecskemétre, de mondhatnánk azt is, hogy hazatért. Sőt azt is, hogy pályája valószínűleg másképp alakul, ha nem Kecskemét a szülővárosa. A szerző ugyanis 1999-ben, középiskolásként a KAFF (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál) diák zsűrijének volt a tagja, egy évvel később a Szoboszlay Péter vezette animációs szakkörbe is beiratkozott, így idejekorán megismerhette idén megjelent könyvének tárgyát.

Ezek után a legkevésbé sem meglepő, hogy jelen könyve alapos, már-már enciklopédikus részletességgel feldogozott szakanyag, annak minden jó és kevésbé jó tulajdonságaival. Okkal gondolhatjuk, hogy ami Varga művéből nem derül ki a kecskeméti animációról, az nem is létezik, magával ragad precizitása, lelkesedése és tiszteletreméltó az az aprólékosság is, ahogy a szerző nemcsak a kész műveket és az alkotókat teszi vizsgálódása tárgyává, de sokszor csupán pár perces epizódokat is. Ugyanakkor éppen e maximalizmus miatt – és persze a vizuális ingerek híján –, gyakran érezhetjük úgy, hogy elvesztettük a fonalat, leginkább azért, mert a felhalmozott tudást nem sikerült olvasmányosságra váltani. És persze nagyon hiányzik egy DVD-melléklet is, hiszen az olyan klasszikusok, mint a Magyar népmesék, a Vízipók-csodapók vagy a Leó és Fred mellett rengeteg olyan – a nagyközönség előtt ismeretlen – művet említ Varga, amelyeket nem osztottak meg a neten, így szinte lehetetlenség hozzájuk férni.

MMA Kiadó,2019, 416 oldal, 4800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?