„A mostani elsősök 2015-ben születtek, és ne felejtsük el, ez volt az az év, amikor a Vajdaságban az a közhangulat uralkodott, amelyik arra hegyezett ki minden mondatot és minden közszereplésbeli megnyilvánulást, hogy ez a föld nem élhető és innen el kell menni, és hogy aki valamire való, az nem itt fogja megalapozni a saját és a gyerekei jövőjét. Mondták ezt azok, akik mások innen való eltelepítéséből üzletet csináltak és jól kerestek ezen, valamint azok, akik máshol élnek, de itt adják ki folyamatosan a könyveiket, és ezáltal befolyásolják az embereket.” Egy szerbiai magyar falu, Szaján tavaly szeptemberi óvodai ünnepségén mondta ezt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), illetve a tartományi parlament elnöke.
Aztán 2023 elején tett lett a gondolatból, s aggasztó hírek érkeztek a magyar kisebbség legjelentősebb (és majdhogynem egyetlen) könyvkiadója, a Forum Könyvkiadó Intézet háza tájáról. Hatalmi erővel átírt kiadói programról, letiltott könyvekről, a régióból elszármazottakat diszkrimináló új irányvonalról szólt a fáma. A keleti blokk felbomlása óta példátlan letiltáshullámban az a legszomorúbb, hogy a többségi szerb társadalomnak ehhez semmi köze. Magyar belügy ez.
Kontrollmánia
Az elmúlt évek politikai és kulturális értelemben is a pluralitás teljes felszámolásáról szóltak a Vajdaságban. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szervének harmincöt tagjából harmincöten a VMSZ soraiból kerültek ki, a korábban a pártból kiváló elégedetlenek által létrehozott ellenzéki erő, a Magyar Mozgalom pedig egyszerűen felfüggesztette működését. A gazdasági élet, az oktatás, a kultúra és a nyilvánosság szinte kizárólag a párt jóváhagyásával képes csupán működni. A párt pedig nem meglepő módon budapesti lélegeztetőgépre van kötve, amit a VMSZ körüli alapítványokba és intézményekbe öntött (bár az utóbbi időben fogyatkozni látszó) forintmilliárdok jeleznek egyértelműen. A Vajdaság orbanizálódásáról korábban részletesen beszámoltunk (lásd: Exportált orbánizmus 2.: Bevált receptek, Magyar Narancs, 2020. május 6.), az akkor már javában dübörgő VMSZ-buldózer mára mindent letarolt.
A vajdasági magyar szellemi élet tere a közelmúlt számos megrázkódtatása miatt, illetve az általában is alacsony életszínvonal és magas kilátástalanság okán radikálisan leszűkült. A népességfogyással együtt a kulturális értékek fogyasztóinak jelentős része is eltűnt a térképről. A Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk előtt még több mint 400 ezres magyarság száma az egészen friss adatok szerint kevesebb, mint a felére esett vissza, egyes becslések pedig a valós számot még a nyilvánosságra hozott (184 442 fő) adathoz képest is alacsonyabbra, 130–150 ezerre teszik. Ez gyakorlatilag egy közepes város népessége.
A Forum Könyvkiadó Intézet társalapítója az MNT, a kiadó öttagú igazgatóbizottságába az elnökön túl (aki jelenleg Erdődi Edvina, az MNT alelnöke, természetesen VMSZ-tag, a pártlaposított Magyar Szó egykori jogásza, jelenleg megbízott igazgatója) két tagot az MNT delegál, ami, mint hogy csupán VMSZ-es tagjai vannak, azt jelenti, hogy a Vajdaság meghatározó irodalmi kiadójának az igazgatóbizottsága fölött is közvetlen a pártkontroll. Persze működhetnének, mint ahogy működtek is a Forumtól független kiadók is a városnyi kulturális térben, a többi közt a Zentán alapított zEtna sokáig be is töltött egy efféle szerepet, ám az utóbbi években azt láttuk, hogy az ugyancsak az MNT-ből kontrollált kulturális támogatási pályázatokon – hogy, hogy nem – rendre nulla dinárt ítélt meg nekik az adott zsűri.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
