KÖNYVMELLÉKLET

Danny Wallace: Hamish és a RémDermesztők

Könyv

Így kenyerezi le rögtön a kisiskolásokat egy profi író – a talajerózióból feleltető tanár szájából zivatarként aláhulló vagy éppen kókadt bajszán megcsillanó nyálcseppek élénk színekben pompázó leírásával. Hiszen kinek ne lett volna legalább egy olyan tanára alsóban, aki „súlyos visszaesőnek számított a nemkívánatos köpetterjesztés vétségében”? Mindegy, hogy magyar faluban vagy rém unalmas brit városkában képzeljük el mindezt, egyből ott vagyunk a gyereklét általános kiszolgáltatottságában: a köpetmiriád mind­járt a homlokunkon landol, az osztály genyója orrát túrva röhög rajtunk, Csuli Pimpó és Sanda Manda alig várja, hogy a szünetben begyűjtse az uzsinkat – ne ítélkezzünk, minden genyó egy nálánál nagyobb genyó áldozata –, mindeközben otthon áll a bál, anya idegeskedik főzés közben, apa szőrén-szálán eltűnt (le­lépett?). És akkor azzal jönnek, hogy talajerózió. Ráadásul épp most fagy meg a világ: nyálcsepp, papírgalacsin, labda, madár, mind megdermednek a levegőben, csak Hamish mozoghat rejtélyes, pár perces Szünetekben – ki is pakolja Madame Kuszkusz édességboltját.

Innen indít a még csak negyvenedik életévében járó, de már több sikerkönyvet (Yes Man) és príma tévésorozatot (How to Start Your Own Country) maga mögött tudó Danny Wallace brit humorista első gyerekkönyve, a Hamish és a RémDermesztők. A magyar olvasóközönségnek csak most bemutatkozó író Roald Dahl nyomdokain járva a Tim Burton-i vattacukorhorror tónusában mesél, de mire ráeszmélünk, hogy a gyerekszoba ablakán éjfélkor bebámuló nyálkás-bűzös óriás szörny rettentő szemében csak egy patikamérlegen kimért, kissé sablonos felnövésfabula tükröződik, Wallace sziporkázó humora miatt már rég rózsazsín nyálkában úszó szívünkbe zártuk a szüleiket megmentő gyerkőcöket, pedig nem ebben az évezredben voltunk nyolc-tíz évesek.

Fordította: Halmai Gergely. Manó Könyvek, 2016, 327 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.