rés a présen

„Dolgozom tovább”

  • rés a présen
  • 2023. március 8.

Könyv

Berta Ádám író, szerkesztő

rés a présen: Egon nem fáradt, Miki nem finnyás a két első köteted címe. Mintha mesekönyvcímek volnának. Hogyan születtek és kikről szólnak ezek a történetek?

Berta Ádám: Az Egon nem fáradt novelláskötet, a Miki nem finnyás regény. A címük és a borítójuk teljesen analóg, mintha egy sorozat részei lennének, sőt a Kalligramnál megjelent későbbi köteteim is ezt a borítóstruktúrát viszik tovább – mind Hrapka Tibor munkái –, tartalmilag azonban laza a kapcsolat a két könyv között. A Miki nem finnyás variáció a „vidéki fiatal egyetemre kerül Budapestre” témára, és egyben Alan Hollinghurst Booker-díjas A szépség vonala című regényének átirata. Az Egon nem fáradt pedig novellagyűjtemény, változatos témákkal, szerepel benne Csáth-átirattól practical joke-gegig minden. Azért a 2010 körüli korszellem és a jellemzően budapesti helyszínek mégis rokonítják a két kötet világát.

rap: Mi vezetett a regényíráshoz?

BÁ: Kisprózával kezdtem, mert Carvertől Garaczin, Németh Gáboron, Hazai Attilán át sokak novelláit élvezettel olvastam az 1990-es években, aztán pedig regényt szerettem volna írni, mert úgy éreztem, szakmailag fejlődhetek, ha más típusú problémákat kell megoldanom írás közben. Nagyon más regényt írni, mint novellát. A Miki nem finnyást követően újra összegyűlt egy kötetnyi novellám, ezeket raktam egybe a Baleset az építkezésen című kötetben. Azóta ritkábban írok novellát, illetve az is előfordul, hogy egy-egy kisprózát beemelek a készülő regényem kéziratába. Haramiák; Nem attól vizes a hal; A kígyó feje és Magamat rajzolom középre című regényeim jelentek meg eddig. Utóbbi kettő már a Cser Könyvkiadó gondozásában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.