rés a présen

„Dolgozom tovább”

  • rés a présen
  • 2023. március 8.

Könyv

Berta Ádám író, szerkesztő

rés a présen: Egon nem fáradt, Miki nem finnyás a két első köteted címe. Mintha mesekönyvcímek volnának. Hogyan születtek és kikről szólnak ezek a történetek?

Berta Ádám: Az Egon nem fáradt novelláskötet, a Miki nem finnyás regény. A címük és a borítójuk teljesen analóg, mintha egy sorozat részei lennének, sőt a Kalligramnál megjelent későbbi köteteim is ezt a borítóstruktúrát viszik tovább – mind Hrapka Tibor munkái –, tartalmilag azonban laza a kapcsolat a két könyv között. A Miki nem finnyás variáció a „vidéki fiatal egyetemre kerül Budapestre” témára, és egyben Alan Hollinghurst Booker-díjas A szépség vonala című regényének átirata. Az Egon nem fáradt pedig novellagyűjtemény, változatos témákkal, szerepel benne Csáth-átirattól practical joke-gegig minden. Azért a 2010 körüli korszellem és a jellemzően budapesti helyszínek mégis rokonítják a két kötet világát.

rap: Mi vezetett a regényíráshoz?

BÁ: Kisprózával kezdtem, mert Carvertől Garaczin, Németh Gáboron, Hazai Attilán át sokak novelláit élvezettel olvastam az 1990-es években, aztán pedig regényt szerettem volna írni, mert úgy éreztem, szakmailag fejlődhetek, ha más típusú problémákat kell megoldanom írás közben. Nagyon más regényt írni, mint novellát. A Miki nem finnyást követően újra összegyűlt egy kötetnyi novellám, ezeket raktam egybe a Baleset az építkezésen című kötetben. Azóta ritkábban írok novellát, illetve az is előfordul, hogy egy-egy kisprózát beemelek a készülő regényem kéziratába. Haramiák; Nem attól vizes a hal; A kígyó feje és Magamat rajzolom középre című regényeim jelentek meg eddig. Utóbbi kettő már a Cser Könyvkiadó gondozásában.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.