Vannak, akik szeretik a költészetet. De szeretik a húslevest is cérnametélttel, és még sok minden mást is, például kutyát simogatni. De hogy mi is az a költészet, arról, habár sok ködös válasz született már, a vers írójának – a Vannak, akik szeretik a költészetet című versé, amelyből az idézett gondolatok is származnak – fogalma sincs.
Kardos Júlia élete és múltja legalább annyira rejtélyes, mint a gyilkossági ügy, amelynek felgöngyölítésébe kényszerpihenőre küldött rendőrként vág bele.
Vajon látja-e időnként pszichiáter azokat az embereket, akik az egykori német haláltáborokban a látogatókat kalauzolják? Lelkileg nagyon megterhelő lehet feldolgozni a turisták reakcióit. Az izraeli Yishai Sarid (Jisaj Szarid) regényének történész-idegenvezető elbeszélőjét legalábbis bántja, hogy amíg beszél, a diákok a telefonjukat babrálják.
A mű nagyjából azt igyekszik felvázolni, hogy milyen környezeti hatások, s milyen emberek kellettek ahhoz, hogy kialakuljon a napjaink politikai és társadalmi tehetetlensége: egyfajta posztmodern bestiárium. (A címet a szerző Erich von Stroheim 1924-es, Gyilkos arany című filmjétől kölcsönözte – ezért már nyilván nem reklamál senki.)
„Behajolt hozzám egy arc az ablakon, / és akkora volt, mint az ablak.”
Szijj Ferenc: A nagy salakmező (1997)
Egy üregben élt a szüleivel a lunda. Minden szép és jó volt, mígnem egy nap váratlanul felbukkant a lakhelyükön egy tojás.
A rendkívül sokszínű, mégis jól átgondolt kompozíciónak köszönhetően a kötet eleve brutális erejű és páratlanul merész verseinek a hatása megsokszorozódik.
A könyv elsősorban a tíz év feletti kiskamaszoknak szól, ezért sem a cselekmény, sem maga a szöveg nem túl bonyolult. Mégis, a jól felépített és éppen megfelelő mértékben kidolgozott történet olyan nyelvi megoldásokkal párosul, amelyekben a tizenegy-két éves olvasók először fedezhetik fel, hogy az olvasás nem csupán a kezdet és a végkifejlet között lejátszódó események követését jelenti, hanem egyfajta nyelvi élményt is.
Kilenc évvel legutóbbi regénye, a Királyi hálószobák után a szerző egy nyolc esszét tartalmazó kötettel jelentkezett.
