Könyvmelléklet

Megszólító mód

Egressy Zoltán: A virágot jelentő deszkák

Könyv

A könyv elsősorban a tíz év feletti kiskamaszoknak szól, ezért sem a cselekmény, sem maga a szöveg nem túl bonyolult. Mégis, a jól felépített és éppen megfelelő mértékben kidolgozott történet olyan nyelvi megoldásokkal párosul, amelyekben a tizenegy-két éves olvasók először fedezhetik fel, hogy az olvasás nem csupán a kezdet és a végkifejlet között lejátszódó események követését jelenti, hanem egyfajta nyelvi élményt is.

Ez a hozzáállás fontos vállalás: a jövő tudatos olvasóit termelheti ki. A regény remek bizonyítéka annak, hogy a gyermekirodalom nem feltétlenül egyenlő az egyszerűséggel és a lebutítottsággal, és hogy az ifjúsági regényekben igenis helye van a valódi és igényes nyelvi humornak, valamint az olyan írói megoldásoknak, mint az egész oldalon átívelő összetett mondatok használata. Ez a kezdő olvasó számára is felismerhetővé teszi, hogy egy-egy mesealak ábrázolása nem pusztán az illető tulajdonságainak szemléletes bemutatásával, egyszerű leírásával valósulhat meg, hanem nyelvi jellegzetességeinek színre vitelével is.

A cselekmény rétegzett és kellően összetett, viszonylag sok szereplő mozog egy időben és azonos térben. A ház, valamint a környék felnőtt és idős lakóinak, meg a tinédzser deszkás fiúk és lányok csapatainak történetszálai mégis jól követhetők maradnak, miközben éppen annyira keresztül is szövik egymást, hogy az elbeszélés egy pillanatra se váljék egysíkúvá vagy unalmassá. A tucatnyi szereplő mind jól kidolgozott, következetesen felépített figura: mindenki ismer a saját környezetéből egy Pöle nénét és Tücsi bácsit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.