Könyv

Edward Carey: Kicsi – Madame Tussaud életének rémisztő és csodálatos regénye

  • Karafiáth Metta
  • 2020. augusztus 2.

Könyv

„Már nem a felnőtteknek szólnak a mesék, a meséket manapság a gyerekszobában tartják” – csodálkozik a világra Kicsi, e regény főhőse. Csakhogy ez itt nem más, mint vérbeli mese felnőtteknek egy árváról, a későbbi világhírű viaszszobrászról, Madame Tussaud-ról.

A dickensi hagyományokra támaszkodó, ám mai nyelven írt mű Kicsi, azaz Anne Marie Grosholtz életén, illetve a francia forradalom mindennapjain vezet át. Kicsi „önnön keze által” feljegyzett élete lineárisan halad előre, sodródunk vele, egyszerre érezzük át apró örömeit és a benne fokozatosan kibomló, ám folyamatosan letört ambíciókat, a kiszolgáltatottság miatti beletörődést, majd a mégis folyton felhorgadó küzdeni akarást.

Végig benne vagyunk a sűrűben, Párizs, Versaille vagy éppen az angol főváros utcáinak mélyén, azok minden nyerseségével, keresetlen barbárságával, megcsillanó emberi megnyilvánulásaival. Carey láthatóan Párizs bűzös, de öntudatos utcáin érzi magát a legjobban: figurái élnek, habozás nélkül megutáljuk a számító szabóözvegyet, megráznánk Kicsi mesterét, a mulya Curtiust, átérezzük a forradalom hömpölygő embertömegében lakozó páratlan erőt.

A könyvet a szerző saját illusztrációi tarkítják, és a fejezetezés logikája is főhajtás a romantikus regények hagyományai előtt. Carey könyve olyan, mintha diavetítőn át néznénk kedvenc meséinket. Ismerős a keretrendszer, mégis egészen bizsergető és lebilincselő élmény belemerülni, a könyv a műfaj kiemelkedő darabja.

Fordította: Siklós Márta. Európa, 2019, 519 oldal, 4999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán
Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék."

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.