„Már nem a felnőtteknek szólnak a mesék, a meséket manapság a gyerekszobában tartják” – csodálkozik a világra Kicsi, e regény főhőse. Csakhogy ez itt nem más, mint vérbeli mese felnőtteknek egy árváról, a későbbi világhírű viaszszobrászról, Madame Tussaud-ról.
A dickensi hagyományokra támaszkodó, ám mai nyelven írt mű Kicsi, azaz Anne Marie Grosholtz életén, illetve a francia forradalom mindennapjain vezet át. Kicsi „önnön keze által” feljegyzett élete lineárisan halad előre, sodródunk vele, egyszerre érezzük át apró örömeit és a benne fokozatosan kibomló, ám folyamatosan letört ambíciókat, a kiszolgáltatottság miatti beletörődést, majd a mégis folyton felhorgadó küzdeni akarást.
Végig benne vagyunk a sűrűben, Párizs, Versaille vagy éppen az angol főváros utcáinak mélyén, azok minden nyerseségével, keresetlen barbárságával, megcsillanó emberi megnyilvánulásaival. Carey láthatóan Párizs bűzös, de öntudatos utcáin érzi magát a legjobban: figurái élnek, habozás nélkül megutáljuk a számító szabóözvegyet, megráznánk Kicsi mesterét, a mulya Curtiust, átérezzük a forradalom hömpölygő embertömegében lakozó páratlan erőt.
A könyvet a szerző saját illusztrációi tarkítják, és a fejezetezés logikája is főhajtás a romantikus regények hagyományai előtt. Carey könyve olyan, mintha diavetítőn át néznénk kedvenc meséinket. Ismerős a keretrendszer, mégis egészen bizsergető és lebilincselő élmény belemerülni, a könyv a műfaj kiemelkedő darabja.
Fordította: Siklós Márta. Európa, 2019, 519 oldal, 4999 Ft
