Könyv
Először Magyarországon találkoztam a műveivel, az évet is tudom, 1994-ben. Akkor jelent meg az Ex Symposion című folyóirat róla készült tematikus száma. Domonkos István ekkor már nagyjából visszahúzódott az irodalomtól, tizenöt éve a svédországi emigrációjában élt, az a Jugoszlávia pedig, amelyben szocializálódott, soviniszta szemétdombbá, háborús romhalmazzá, téves csatatérré változott.
Viktor Jerofejev: „Orbán Viktor Európa, de legalábbis Közép-Európa gopnyikja”
A modern orosz irodalom egyik fenegyereke 74 évesen, az ukrajnai invázió megindulása után költözött családjával Moszkvából Németországba. Az orosz kultúráról, a gopnyikság lényegéről beszéltünk vele, de az is felmerült, hogy milyennek látta Putyint, amikor találkoztak.
„A lélek forog kockán”
Az újságíróként is dolgozó izlandi szerzőnek eddig öt regénye jelent meg, de két filmben is feltűnt apróbb szerepben. A magyarul most megjelent DEUS című regénye kapcsán a mesterséges intelligenciáról beszélgettünk vele. Interjú Sigríður Hagalín Björnsdóttirral.
„Szeretném látni, hogy veszít”
Idén nyáron jelent meg magyarul is az 1990-es években még csak az ukrán irodalom egyik fenegyerekének, ma már kortárs klasszikusnak tartott író, Jurij Andruhovics legutóbbi könyve, az Éj rádió, amely egy kiégett rocksztár és forradalmár posztmodern története. Beszélgetésünk során a hazájában oly szerfelett aktív véleményformáló nem ijedt meg a vaskos politizálástól sem.
Akik vagyunk
De hogy ki kicsoda valójában? Azok vagyunk, akinek mondanak minket, vagy akinek hisszük magunkat?
Az új lélek
Pavel Vilikovský (1941–2020) a szlovák posztmodern próza nagymestere volt, igazi sztár, akit nálunk Esterházy Péter szlovák megfelelőjeként szokás emlegetni.
Önmagával osztható
A kizárólag új szövegeket tartalmazó, több mint kétszáz oldalas verseskötet nagy ívű koncepciót sejtet.
„Mit kaptunk az oroszoktól”
Édesanyjáról, Rácz Valiról szóló, Halálos körhinta című kötete után most A budai vár vagányai című ifjúsági regénnyel jelentkezik, amely az 1956-os forradalom és szabadságharcról szól. Monica Porterrel a gyerekkori élményeiről, tankokról és az amerikai menekülttáborról beszélgettünk.
„Már megint itt van a szerelem”
Goethe Wertherje a semmiből lépett elő, népszerűsége máig töretlen. Napóleon hétszer elolvasta, és harmincnégy évvel a megjelenése után Türingián átvonulva mindenképpen találkozni akart a szerzővel. A történet épp 250 éve kezdődött.
Nem félünk a kvantumtól
Nevezték már nem fikciós regénynek, Wikipedia-regénynek, jelenben játszódó disztópiának, miközben az sem egészen világos, hogy valóban regényről van-e szó.