A könyvszakma és a virtuális valóság

Élet és halál ura

Könyv

Hogyan veszítsünk el egy könyv- és egy filmszerződést, egy ügynököt, valamint a teljes olvasóközösségünk jóindulatát pár könnyű lépésben? Egy elsőkönyves szerző esete élesen rávilágított a Goodreads nevű könyves közösségi oldal veszélyeire és arra is, hogy milyen nagy befolyással bírnak az online szereplők a könyves világban.

A Goodreads nevű online könyves oldal ötletgazdái nem a könyves világból érkeztek: a szájtot 2007-ben alapította Otis Chandler programozó és Elizabeth Khuri újságíró. Eleinte csak a barátaik számára tervezték működtetni a könyvajánló oldalt, és egy nagyjából 800 főből álló közösséget építettek. A feliratkozók száma egyre csak duzzadt, az ígéretes platformot azután 2013-ban felvásárolta az Amazon, s mára mintegy 150 millió felhasználója van. Ezzel jelenleg a Goodreads a világ legnagyobb könyves platformja. A Goodreadsen a felhasználók összeállíthatják a saját virtuális könyvespolcukat, értékeléseket, véleményeket is írhatnak, illetve könyvajánlásokat is kapnak a korábbi olvasmányaik és megjelölt preferenciáik alapján, ehhez a szájt 20 milliárd adatot hívhat segítségül. (Itthon a moly.hu működik hasonlóan, persze jóval kisebb léptékben.) Az oldal tartalmait önkéntes „könyvtárosok” gondozzák. Ám ők csak a problémásnak jelölt bejegyzéseket vizsgálják, részben ez az oka a sokat kritizált moderálási hiányosságoknak, amelyek lehetőséget adnak a visszaélésekre is, ahogy a példánk is mutatni fogja.

Rebecca F. Kuang regényének, a Sárgának a főhősei Athena és Juniper, pályájuk elején álló szerzők, akik együtt indultak, majd előbbi az első regényével ki is lőtt: szakmai megbecsültséget, lelkes olvasótábort és persze pénzt szerzett, míg a másikuk debütáló regénye visszhangtalan maradt. Utóbbi, immár a kötet főszereplőjeként és meglehetősen megbízhatatlan narrátoraként egy baleset következtében, amelyben riválisa meghal, ottmaradt Athena kiadatlan könyvével, amelyről senki más nem tud. Juniper kihasználja a kínálkozó alkalmat, és a szöveget kissé átdolgozva megjelenteti, szerzőként magát tüntetve fel.

A 2023-ban megjelent kötet éles kritikát fogalmaz meg a könyves színtér valamennyi szereplőjével szemben a kiadóktól a szerzőkön, olvasókon, könyves megmondóembereken át egészen az irodalmi rendezvények szervezőiig. A Sárga egy kifejezetten kényelmetlen olvasmány részben Juniper miatt, akivel egy idő után nagyon nehéz együtt érezni, másrészt pedig azért, mert a könyv olvasása közben ugyanazt a tehetetlenséget élhetjük meg, amit a főhősünk, aki online követheti, hogyan omlik össze írói karrierje és lesz a cancel culture áldozata – más kérdés, hogy jogosan –, és nem tehet ellene semmit.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.