A könyvszakma és a virtuális valóság

Élet és halál ura

Könyv

Hogyan veszítsünk el egy könyv- és egy filmszerződést, egy ügynököt, valamint a teljes olvasóközösségünk jóindulatát pár könnyű lépésben? Egy elsőkönyves szerző esete élesen rávilágított a Goodreads nevű könyves közösségi oldal veszélyeire és arra is, hogy milyen nagy befolyással bírnak az online szereplők a könyves világban.

A Goodreads nevű online könyves oldal ötletgazdái nem a könyves világból érkeztek: a szájtot 2007-ben alapította Otis Chandler programozó és Elizabeth Khuri újságíró. Eleinte csak a barátaik számára tervezték működtetni a könyvajánló oldalt, és egy nagyjából 800 főből álló közösséget építettek. A feliratkozók száma egyre csak duzzadt, az ígéretes platformot azután 2013-ban felvásárolta az Amazon, s mára mintegy 150 millió felhasználója van. Ezzel jelenleg a Goodreads a világ legnagyobb könyves platformja. A Goodreadsen a felhasználók összeállíthatják a saját virtuális könyvespolcukat, értékeléseket, véleményeket is írhatnak, illetve könyvajánlásokat is kapnak a korábbi olvasmányaik és megjelölt preferenciáik alapján, ehhez a szájt 20 milliárd adatot hívhat segítségül. (Itthon a moly.hu működik hasonlóan, persze jóval kisebb léptékben.) Az oldal tartalmait önkéntes „könyvtárosok” gondozzák. Ám ők csak a problémásnak jelölt bejegyzéseket vizsgálják, részben ez az oka a sokat kritizált moderálási hiányosságoknak, amelyek lehetőséget adnak a visszaélésekre is, ahogy a példánk is mutatni fogja.

Rebecca F. Kuang regényének, a Sárgának a főhősei Athena és Juniper, pályájuk elején álló szerzők, akik együtt indultak, majd előbbi az első regényével ki is lőtt: szakmai megbecsültséget, lelkes olvasótábort és persze pénzt szerzett, míg a másikuk debütáló regénye visszhangtalan maradt. Utóbbi, immár a kötet főszereplőjeként és meglehetősen megbízhatatlan narrátoraként egy baleset következtében, amelyben riválisa meghal, ottmaradt Athena kiadatlan könyvével, amelyről senki más nem tud. Juniper kihasználja a kínálkozó alkalmat, és a szöveget kissé átdolgozva megjelenteti, szerzőként magát tüntetve fel.

A 2023-ban megjelent kötet éles kritikát fogalmaz meg a könyves színtér valamennyi szereplőjével szemben a kiadóktól a szerzőkön, olvasókon, könyves megmondóembereken át egészen az irodalmi rendezvények szervezőiig. A Sárga egy kifejezetten kényelmetlen olvasmány részben Juniper miatt, akivel egy idő után nagyon nehéz együtt érezni, másrészt pedig azért, mert a könyv olvasása közben ugyanazt a tehetetlenséget élhetjük meg, amit a főhősünk, aki online követheti, hogyan omlik össze írói karrierje és lesz a cancel culture áldozata – más kérdés, hogy jogosan –, és nem tehet ellene semmit.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Azonnal rohan tovább

A közel 100 méteres rendőrpalota tiszteletet parancsolóan magasodik a környék fölé, üvegablakain szikrázóan csillog a felkelő nap fénye, amint Thuróczy Szabolcs morózusan besétál forgóajtaján.

Apáról fiúra

A Universal-stúdió 1941-es klasszikusából kisarjadó farkasemberfilmek (pl. Egy amerikai farkasember Londonban, 1981; Ezüst pisztolygolyók, 1985; Farkas, 1994) bizonyos értelemben a férfi menst­ruáció és hisztéria gondolatával játszanak.

Lajos bácsinak jár a dicséret

A Képtelen Krónikára más, általunk hallgatott podcastokban többször hivatkoztak ugyan, de mi magunk sokáig nem mentünk utána, noha a történelmi podcast műfaja – amiként a KK is definiálja magát – közel áll a szívünkhöz.

Emlékezetrétegek

A Kiscelli Múzeum templomterében megrendezett életmű-kiállítás több szálon kívánja megragadni, illetve körüljárni Ország Lili (1926–1979) érzékeny és titokzatos művészetét. Ehhez közel 50 festményt és 70 grafikai lapot mutat be, amelyek (néhány kivétellel) a múzeum gyűjteményéből származnak; az anyag különlegessége, hogy mégis lefedi az életmű csomópontjait.

A drogmentes Magyarország  

„A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020-ig” – olvashattuk abban a 2013-tól hatályos országgyűlési határozatban, amelyet Nemzeti Drogellenes Stratégiának neveztek el.

60 000

Társadalmi kampányt indított a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amellyel az egészségtudatosságra és az egészségügyi rendszer hiányosságaira hívnák fel a figyelmet. Az utóbbi könnyebben célba talál: aligha akad olyan család Magyarországon, amely ne tudna felidézni valamely rossz tapasztalatot az ellátásról.

Hogy a gyerekek is értsék

A társulat által támogatott, régóta a színházban dolgozó, színvonalas pályázatot benyújtó csapatot kipontozták. Hankó Balázsnak meg se kellett szólalnia, a távolból mintha Vidnyánszky Attila integetne a gyerekeknek. Megkérdeztük az új igazgatót is.

„Távozzatok, aljas ringyók!”

Pár hete újraválasztották Horvátország államelnökét, Zoran Milanovićot. A magát szociáldemokratának nevező Milanović nem szereti sem az EU-t, sem a NATO-t, sem Ukrajnát, és ha teheti, a szétesés felé lökdösi Bosznia-Hercegovinát. Legfontosabb, hovatovább egyetlen életcélja a Horvátországból uniós és gazdasági sikertörténetet faragó kormányfő levadászása. És még rondán is beszél.

Kastély, börtön, szegénytanya

Konkrétan tényleg nem Lázár Jánosék kastélyáig épült út kilométerenként félmilliárd forintból, hanem az M43-as autópálya lehajtójától a nagyfai börtönig. E szakasz előtt és utána azonban olyan kráterek maradtak, amelyek a Holdról is látszanak.