A könyvszakma és a virtuális valóság

Élet és halál ura

Könyv

Hogyan veszítsünk el egy könyv- és egy filmszerződést, egy ügynököt, valamint a teljes olvasóközösségünk jóindulatát pár könnyű lépésben? Egy elsőkönyves szerző esete élesen rávilágított a Goodreads nevű könyves közösségi oldal veszélyeire és arra is, hogy milyen nagy befolyással bírnak az online szereplők a könyves világban.

A Goodreads nevű online könyves oldal ötletgazdái nem a könyves világból érkeztek: a szájtot 2007-ben alapította Otis Chandler programozó és Elizabeth Khuri újságíró. Eleinte csak a barátaik számára tervezték működtetni a könyvajánló oldalt, és egy nagyjából 800 főből álló közösséget építettek. A feliratkozók száma egyre csak duzzadt, az ígéretes platformot azután 2013-ban felvásárolta az Amazon, s mára mintegy 150 millió felhasználója van. Ezzel jelenleg a Goodreads a világ legnagyobb könyves platformja. A Goodreadsen a felhasználók összeállíthatják a saját virtuális könyvespolcukat, értékeléseket, véleményeket is írhatnak, illetve könyvajánlásokat is kapnak a korábbi olvasmányaik és megjelölt preferenciáik alapján, ehhez a szájt 20 milliárd adatot hívhat segítségül. (Itthon a moly.hu működik hasonlóan, persze jóval kisebb léptékben.) Az oldal tartalmait önkéntes „könyvtárosok” gondozzák. Ám ők csak a problémásnak jelölt bejegyzéseket vizsgálják, részben ez az oka a sokat kritizált moderálási hiányosságoknak, amelyek lehetőséget adnak a visszaélésekre is, ahogy a példánk is mutatni fogja.

Rebecca F. Kuang regényének, a Sárgának a főhősei Athena és Juniper, pályájuk elején álló szerzők, akik együtt indultak, majd előbbi az első regényével ki is lőtt: szakmai megbecsültséget, lelkes olvasótábort és persze pénzt szerzett, míg a másikuk debütáló regénye visszhangtalan maradt. Utóbbi, immár a kötet főszereplőjeként és meglehetősen megbízhatatlan narrátoraként egy baleset következtében, amelyben riválisa meghal, ottmaradt Athena kiadatlan könyvével, amelyről senki más nem tud. Juniper kihasználja a kínálkozó alkalmat, és a szöveget kissé átdolgozva megjelenteti, szerzőként magát tüntetve fel.

A 2023-ban megjelent kötet éles kritikát fogalmaz meg a könyves színtér valamennyi szereplőjével szemben a kiadóktól a szerzőkön, olvasókon, könyves megmondóembereken át egészen az irodalmi rendezvények szervezőiig. A Sárga egy kifejezetten kényelmetlen olvasmány részben Juniper miatt, akivel egy idő után nagyon nehéz együtt érezni, másrészt pedig azért, mert a könyv olvasása közben ugyanazt a tehetetlenséget élhetjük meg, amit a főhősünk, aki online követheti, hogyan omlik össze írói karrierje és lesz a cancel culture áldozata – más kérdés, hogy jogosan –, és nem tehet ellene semmit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?