Interjú

„Előveszem a bögrét”

Patat Bence műfordító

Könyv

A skandináv szerzők jelenléte és sikere egész Európában számottevő, nálunk is. Jón Kalman Stefánsson és Karl Ove Knaus­gård fordítójával kerestük az északi divat forrását, illetve azt is megnéztük, mitől skandináv a skandináv gyerekvers.

Magyar Narancs: Az utóbbi években kortárs európai irodalmi színtéren a skandináv irodalmak egészen egyedülálló módon váltak láthatóvá. Világsztár szerzőik többféle zsánerben hódítanak, legutóbb a Nobel-díjat is egy norvég szerző, Jon Fosse kapta. Mi állhat a siker mögött?

Patat Bence: Kétségtelenül van egy északi hullám a nemzetközi irodalomban, de ez nem ma kezdődött, ha a krimit is hozzávesszük, tíz–tizenöt éve már nagyon erős a skandináv jelenlét. Sokszor felmerül ez a kérdés mostanában, de nincs rá egyértelmű válaszom. Több tényező játszik össze az északi irodalmak sikerében. Lett például egy saját műfajuk, a skandináv krimi, vagy másképp az északi noir, amely a tettes leleplezése helyett sokkal inkább a bűntények és a nyomozás társadalmi hátterére, a lokális környezetére vagy az északi vidékek leírásaira fókuszál. Ehhez kapcsolódtak más művészeti ágak is, a filmek, a zenék, ezek így együtt generálták az északi témák divatját. Ez a „skandináv egzotikum” ugyanakkor meglehetősen földközeli egzotikum, tele ismerős elemekkel. Még távolabbról, ha például az izlandi irodalmat nézzük, a hagyomány is besegített a sikerbe: arra utalok, hogy ott a történetmondásnak társadalmilag nagy múltja van, ami egyfajta magyarázat arra, miért ír magas színvonalon viszonylag sok szerző egy meglehetősen kicsi irodalmi közegben.

MN: Nyilván hasznos mindehhez az is, hogy kifejezetten hatékony kultúratámogatási rendszerekkel működnek ezek az irodalmak.

PB: Ez is sokat számít. Az északi országokban például van egy olyan program, amely garantálja, hogy az adott évben megjelenő könyvekből egy jelentős mennyiséget megvegyen az állam a könyvtárak és kulturális intézetek számára. Ez a kiadóknak és a szerzőknek is hasznos biztosíték, tudhatják, hogy nem üresbe érkezik a kiadott munka, valamekkora fogyás garantált. Ezzel a megnyugtató kiindulóponttal könnyebb belépni a piacra.

MN: A kiadók és a szerzőik nemzetközi jelenléte ugyancsak egy jól szervezett struktúrára épül: az északi országoknak legendás fordítástámogatási programjaik vannak. Ha valahol norvég, izlandi, svéd vagy dán szerzőt akarnak kiadni az adott nyelvre fordítva, az egyes fordítástámogatási programokra szinte biztosan lehet számítani.

PB: Hogyne, ez is megkönnyíti a nemzetközi könyvpiacon való megjelenésüket. Ha nem lennének, sok helyen biztosan nem kockáztatnák meg ismeretlen északi szerzők műveinek a kiadását, de ezekkel a támogatásokkal csökken a kiadók rizikója. Ez pedig egy öngerjesztő folyamat sokszor: az egyik skandináv szerző sikeres lett, próbáljunk ki egy másikat is, nem igazán bukhatunk vele.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.