Élet + mód : A plazák éve

szerző
Nerobol Family
publikálva
1998/51. (12. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Válság van. A művészettörténet mindig magabiztosan szállítja a tüneteket: a görögöknél bejön a végsőkig cizellált korinthoszi oszlopfő, XV. Lajosnál a rokokó, az arabok a bomláskor azon háborognak, hogy a lányok bendzsós csávókért rajonganak. Magyarország világújdonság-tünettel lép a színre: 1998-ban megjelent a Shyguys nevű fiúzenekar, melyben többen is ki vannak gyúrva, így hát a csapat valójában latens Chippendale, hát ide jutottunk.

Válság van. A művészettörténet mindig magabiztosan szállítja a tüneteket: a görögöknél bejön a végsőkig cizellált korinthoszi oszlopfő, XV. Lajosnál a rokokó, az arabok a bomláskor azon háborognak, hogy a lányok bendzsós csávókért rajonganak. Magyarország világújdonság-tünettel lép a színre: 1998-ban megjelent a Shyguys nevű fiúzenekar, melyben többen is ki vannak gyúrva, így hát a csapat valójában latens Chippendale, hát ide jutottunk.

Az ortopéd cipészeknek semmi okuk a csüggedésre: az űrhajós, vastag talpú patacipők jövőre is kitartanak. Nemcsak a szilvásváradi Imperiál diszkóban, de a nagyvárosok sétálóutcáiban is változatlan tömegben vannak jelen. Emberi számítás szerint már ki kellett volna menniük a divatból, a lányok azonban nem hagyják; végre valamitől a kicsik is magas benyomást kelthetnek, méltányos áron. A testmagasság és lábhossz növelése cipő mellett számítógépes trükkel is elérhető. Mariah Careynek például soha nem volt olyan hosszú lába, mint a jelenlegi óriásplakátokon.

Már nemcsak görényt

kapni a kisállat-kereskedésben, megjelentek a csüngő hasú törpedisznók egy Visegrádi utcai bolt hideg kirakatában. A jogelőd, a budaörsi csüngő hasú farmer még kifejezetten húscélokra tenyésztette a disznókat, és tényleg úgy néztek ki, mint egy fűrészelt lábú nápolyi mastiff: városi hobbitartásra alkalmatlan jószág. Egykori szerkesztőségünktől nem is olyan messze egy palit már többen láttak disznót sétáltatni. A boxereket veri a víz, hogy kerül ide ez a patás zsákmányállat, a malac meg csendes depresszióval kopog a flaszteren - eggyel többféle szar lesz a városi járdákon, amennyiben ez fejlődés. A műholdas Discovery Chanelen fél éve adták a riportfilmet, ami a lecsengett ausztrál disznóőrület utóhatásait dolgozta fel. A disznók, akikről a kereskedők annak idején azt állították, ha nem zabáltatják agyon őket, 8-10 kilósak maradnak, esetenként 100 kilónál is nagyobbra nőttek. A disznó nem véletlenül futotta be a domesztikációban azt a karriert, amit: ő olyan állat, mint Hakapeszi Maki, aki ha kap, eszi. Zabál, zabál, zabál a végtelenségig, és ha a gazdi nem kifejezetten szadista, nem tudja megállni, hogy ne táplálja. A 8-10 kiló az éheztetésre vonatkozik - Ausztráliában már malacmenhelyek őrzik a megméretett és nehéznek találtatott, kidobott malacokat. A magyar kereskedő az ausztrálokhoz képest kifejezetten korrekt, ő negyven kiló élősúlyt prognosztizál. A kisdisznó egyébként nyolcezer forint.

A felső tízezer

arra fogékony szegmense tengeri akváriumot rendel, talán a Duna Televízió éjszakai ismeretterjesztő állóképének hatására. A tengeri minimálprogram 200 liter, ez nagyjából félmillió forint, a tengeri akváriumok literára tehát körülbelül 2-3000 Ft kompletten, élőlény nélkül. Az élőlény képviselheti a törzsfejlődés számtalan szintjét és árkategóriáját a 3-30 ezer forintos koralloktól és a virágállatoktól a hasonló árterjedelmű halakig. A magyar tengeriakvárium-rekordot az a versenyző tartja, aki úszómedencéje felét áldozta fel akváriumnak, vastag üvegfallal szeparálódván a sósvízi, kopoltyús fürdőzőktől.

A piranha még mindig

a szegény akvarista pitbullja,

a gazdagok közt azonban feltűntek az első magyar cápatartók. A cápatartó nevet természetesen azok érdemlik ki, akik cápa formájú cápát nevelnek, és nem a rendszertanilag ugyan cápa, formájában azonban békés megjelenésű, fenéken hasaló törpe macskacápát, ami tényleg inkább hasonlít cicára, mint a horrorfilm fehér emberevőjére. A legkisebb cápa alakú cápa a fekete uszonyhegyű zátonycápa, 80-100 ezer forintért, ha jól tápláljuk, két méterre is megnő, akkor aztán lejátszhatjuk vele, kié a medence.

Vamos a la plaza

A plaza kétségtelenül az év intézménye lett. Tág a kastély, mienk a világ, ahogy a spanyol mondja, és mienk a plaza is. Boldogok leszünk benne, mint egy újonnan felszabadult gyarmat. Arra találták ki az amerikaiak, hogy ha kint fúj, akkor bent trópusi legyen a hangulat, mindenki érezze magát otthon kereskedelmileg. Így két évvel az apokalipszis előtt tehát semmiről sem kell lemondanunk, legkevésbé a vásárlásról és a látványfüggésről. Örök eső áztatta planétán a ragyogó napházak. A hülyék nyomulnak csak majd kifelé a világűrbe, a plazanépség elegánsan itt marad. Nekik már befele áll. Maradnak ott, ahol a nagy pszichedelikus terminálok, ezekkel a fantasztikus kései modern külsőkkel, mintha egy ufóból estek volna ki, le a város különböző pontjaira.

Valódi metropolis vagyunk

Betakarnak, megvédenek, boldoggá tesznek. A hatvanas évektől mondogatják, ám csak most lett igazán fogyasztói a fogyasztói társadalmunk. Vége a bálás butikok korának. Nincs többé: "nézd, mit túrtam", most már csak: "Beugrottam a Lurdyba, a Mammutba leárazásra." Csak ott lehet gyakorolni a rendes fogyasztói magatartást. Hétvégén vásárlás ürügyével mehet kikapcsolódni az egész család. Többé nem gond az ünnepi bevásárlás, mert vigyáznak a gyerekre, a nagymamákra, facsarnak nekik zöldséglevet centrifugával, decijét háromszázért. Zeller, répa, paradicsom, és meg van oldva az egész heti kalóriabevitel. Odabenn lehet meleg fagyit nyalni, közben korcsolyázni is kicsi, koncentrikus körökben, Szűcs Judit-remixre.

A mozivászon mérete akkora, mint egy tengerjáró hajó oldalnézetben, és olyan nagy vödör pattogatott kukoricát adnak a filmhez, hogy kiegyensúlyozza a lúdtalpakat. A művészmozi-mozgalomnak itt off-Broadway a neve. Blier hisztérikus főszereplői nagyon idiótán néznének ki ötszázszoros nagyításban.

A melegben elhelyezett padokon egész évben lehet csókolózni, kézben I love you feliratú lufival, és gyermeket nemzeni, akár a tengerimalacok, amit már négyezerért a vevő után hajítanak a plaza kisállat-kereskedéseiből. Minden műszaki kirakatában megy a Viva tévé, minden butikból szól a diszkrét techno, és hogy ne zavartassuk magunkat, még a bombariadót is úgy rendezik, mintha fizetnünk kellett volna érte. Vége a McDonald´s-kaják egyeduralmának, táplálkozási multikultúra van. A kínai kváziszakácsok előttünk sütik a hirtelen abrakot, kis méretű akváriumokban úsztatják a kipusztulóban lévő macskacápákat, thainak nevezik a kínai kaját.

Dohányozni tilos

A félvirtuális videojátékoknak se vége, se hossza, és mindig akad hozzá partnernek egy-egy kóbor férj is, aki órák óta vár a feleségére, amíg az a legújabb Rabic-modelleket próbálja sorra. Néhány alkalom után már becsukott szemmel is el lehet találni a számos kedvezményes egzotikus utazást ígérő irodától a szépségszalonig. A közlekedéssel soha nem lesz gond, mert a plazák a legjobban megközelíthető objektumok. Ide konvergál a város összes buszjárata. A legtöbbjük gyalog és görkorcsolyával is megközelíthető.

A plaza konzervál és rezervál is. A szélsőségek korában élünk. Csak a fekete marad örök, a gyász, a marsvörös, a permanens technikai forradalom, a Micimackó, a Malacka plüssváltozatban és az Intercity.

Nerobol Family

szerző
Nerobol Family
publikálva
1998/51. (12. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...