Enciklopédia (Wil Huygen - Rien Poortvliet: A manók)

  • - bund -
  • 2006. november 30.

Könyv

Manók márpedig vannak, ez nyilvánvaló, hiszen tudományosan fel vannak tárva.
Minden, amit tudni kell róluk, megtalálható Huygen leírásaiban és Poortvliet illusztrációiban - vagyis a könyv megjelenése után immár nincs mentség, ha a kíváncsi kölök manóügyi tájékozatlanságon kapja szüleit. Például kik a manók, honnan jöttek? Üssük föl a történelmükről, a hétköznapi életükről szóló fejezeteket, és kérdés nem marad megválaszolatlanul. Évezredek óta közöttünk élnek, mi több, Nagy Károly korában már "letelepedtek és polgárosodtak". A mellékelt térképen nyomon követhető elterjedtségük - ami nekünk, magyaroknak azzal a szomorú felfedezéssel jár, hogy Trianonban manóállományunk több mint kétharmadát veszítettük el. Jelenleg Kismaros és Zebegény térségében, illetve a Balaton-felvidéken fordulnak elő, noha korántsem tömegesen, száz hektáron tudniillik legfeljebb tizenöten vannak. A Kárpát-medencében elsősorban kerti, házi, erdei és esetleg tanyasi manó található, de a kötetből kiderül, hogy léteznek még dűnelakó (kizárólag tengerpartokon), valamint szibériai manók is. Hogyan néznek ki, mivel foglalkoznak? A válaszért újfent forduljunk bizalommal a manológia eme tárházához: felépítésükről, izomzatukról, érzékszerveikről éppúgy kimerítő tájékoztatást kapunk, mint hétköznapjaikról, szerelmi életükről és űzött mesterségeikről. Egy manó 100 éves kora alatt soha nem gondol házasságra, de nincs is miért, mert a nőknek csak 350 éves koruk után kezd szakálluk nőni; és azért sem fontos rohanni, mert vérük szuperadrenalin-tartalma miatt kiemelkedő, khm, teljesítményre képesek 300 fölött is. Az pedig kamu, hogy az akupunktúra kínai agyalmány lenne; ki van mutatva, hogy a manók évezredek óta ezzel gyógyítják például a bokorba gabalyodott borzokat. Bónuszként olvashatunk az alkonyat és az éjszaka más teremtményeiről - tündérekről, koboldokról, házi szellemekről, törpékről, a folyók, erdők, hegyek szellemeiről és uldrákról - is, továbbá kilenc mesét kis hőseinkről.

A kötet lenyűgöző. A szöveg ironikusan komolykodó, ami a felnőtt olvasót ejti rabul azonnal (Takács Márta fordítása remek); a gazdag képanyag humorral és bájjal teli, ami meg a kiskorú családtagot bűvöli el pillanatok alatt. Az összképet az egyébként kisszámú sajtóhiba sem rontja, ámbár amiatt, hogy "érdemelt-e volna", egy magára valamit adó magyartanár feje azonmód lilára vált. Végső soron a tartalomjegyzék hiánya sem zavaró - biztos elvitte valamelyik pajkos kerti manó. Az viszont sehogyan sem fér a fejembe, hogy' a bánatba nem vette észre eddig egyetlen hazai kiadó sem ezt a könyvet - hollandul ugyanis 1976-ban jelent meg először. De sebaj - itt van.

Helikon, 2006, 212 oldal, 4990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.