Enciklopédia (Wil Huygen - Rien Poortvliet: A manók)

  • - bund -
  • 2006. november 30.

Könyv

Manók márpedig vannak, ez nyilvánvaló, hiszen tudományosan fel vannak tárva.
Minden, amit tudni kell róluk, megtalálható Huygen leírásaiban és Poortvliet illusztrációiban - vagyis a könyv megjelenése után immár nincs mentség, ha a kíváncsi kölök manóügyi tájékozatlanságon kapja szüleit. Például kik a manók, honnan jöttek? Üssük föl a történelmükről, a hétköznapi életükről szóló fejezeteket, és kérdés nem marad megválaszolatlanul. Évezredek óta közöttünk élnek, mi több, Nagy Károly korában már "letelepedtek és polgárosodtak". A mellékelt térképen nyomon követhető elterjedtségük - ami nekünk, magyaroknak azzal a szomorú felfedezéssel jár, hogy Trianonban manóállományunk több mint kétharmadát veszítettük el. Jelenleg Kismaros és Zebegény térségében, illetve a Balaton-felvidéken fordulnak elő, noha korántsem tömegesen, száz hektáron tudniillik legfeljebb tizenöten vannak. A Kárpát-medencében elsősorban kerti, házi, erdei és esetleg tanyasi manó található, de a kötetből kiderül, hogy léteznek még dűnelakó (kizárólag tengerpartokon), valamint szibériai manók is. Hogyan néznek ki, mivel foglalkoznak? A válaszért újfent forduljunk bizalommal a manológia eme tárházához: felépítésükről, izomzatukról, érzékszerveikről éppúgy kimerítő tájékoztatást kapunk, mint hétköznapjaikról, szerelmi életükről és űzött mesterségeikről. Egy manó 100 éves kora alatt soha nem gondol házasságra, de nincs is miért, mert a nőknek csak 350 éves koruk után kezd szakálluk nőni; és azért sem fontos rohanni, mert vérük szuperadrenalin-tartalma miatt kiemelkedő, khm, teljesítményre képesek 300 fölött is. Az pedig kamu, hogy az akupunktúra kínai agyalmány lenne; ki van mutatva, hogy a manók évezredek óta ezzel gyógyítják például a bokorba gabalyodott borzokat. Bónuszként olvashatunk az alkonyat és az éjszaka más teremtményeiről - tündérekről, koboldokról, házi szellemekről, törpékről, a folyók, erdők, hegyek szellemeiről és uldrákról - is, továbbá kilenc mesét kis hőseinkről.

A kötet lenyűgöző. A szöveg ironikusan komolykodó, ami a felnőtt olvasót ejti rabul azonnal (Takács Márta fordítása remek); a gazdag képanyag humorral és bájjal teli, ami meg a kiskorú családtagot bűvöli el pillanatok alatt. Az összképet az egyébként kisszámú sajtóhiba sem rontja, ámbár amiatt, hogy "érdemelt-e volna", egy magára valamit adó magyartanár feje azonmód lilára vált. Végső soron a tartalomjegyzék hiánya sem zavaró - biztos elvitte valamelyik pajkos kerti manó. Az viszont sehogyan sem fér a fejembe, hogy' a bánatba nem vette észre eddig egyetlen hazai kiadó sem ezt a könyvet - hollandul ugyanis 1976-ban jelent meg először. De sebaj - itt van.

Helikon, 2006, 212 oldal, 4990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.