KÖNYVMELLÉKLET

EQ rulez

Három gyerek- és ifjúsági könyv

  • Orosz Ildikó
  • 2017. július 8.

Könyv

Felmérések szerint az olvasó gyerekek empatikusabbak, és érzelmi életük gazdagabb, mint nem olvasó társaiké – bár az okozati összefüggés nem egyértelmű.

Vajon az olvasás eredményezi a nagyobb empátiát, vagy eleve azok olvasnak szívesebben, akik könnyebben bele tudnak helyezkedni mások világába? Egy biztos: az érzelmi intelligencia (EQ) és a társas készségek egyre inkább előtérbe kerülnek az élet minden területén, a gyerekneveléstől a humánerőforrás-menedzs­mentig. Iskolában, munkahelyen nem elég okosnak lenni, ismerni kell a saját érzéseinket, szándékainkat, és gyorsan, pontosan kell azonosítani a másokéit. Sorra jelennek meg a könyvek és játékok azzal az ajánlással, hogy „fejlesztik a gyerekek érzelmi intelligenciáját”. Valójában minden jó könyv és jó közösségi játék tudja ezt, és általában hatékonyabban, mint a célzott kiadványok. Sok könyvet említhetnénk, amelyek nem ezzel a szándékkal íródtak, mégis jelentősen hozzájárulnak az ügyhöz. Nem is beszélve a tesitanárról, aki csak úgy begurít egy labdát a gyerekek közé, amivel ugyancsak komplex érzelmi és társas-kommunikációs helyzetet generál.

Kertész Erzsi: Fény Sebestyén Címszereplőnk ufó, aki egy olyan távoli civilizációból kirándulgat hozzánk, amely elsősorban műszakilag fejlett, emberi éle­tünk egyéb aspektusait nem ismeri. Fény Sebestyén a Földön találkozik először az érzelmek sokszínű világával. Barátkozni akar, először egy áruház műszaki osztályán a televíziókkal és a mosogatógépekkel, később az emberekkel, de kiderül, hogy ez nem is olyan könnyű. Nem érti, hogy a galambokat etető néni miért apránként adogatja a madaraknak a morzsákat („miért nem tetszik odaszórni az egész zacskóval?”); és meglepve tapasztalja, hogy a horgászok feldühödnek, amikor néhány egyszerűbb mérés után, segítő szándékkal beledugja az ujját a vízbe, és odagyűjti a tó összes halát („most akkor akarnak halat fogni, vagy sem?”). Másrészt szép sikerekkel büszkélkedhet, amikor felturbózza az emberek kávéfőző gépét reggeli napsugár-kibocsátó funkcióval, vagy kutyakozmetikusnak állva meghonosítja a geometrikus frizurát. Hősünk a kultúrák közötti párbeszéd kis zöld követe, ugyanakkor sajátos gondolkodásmódja, járatlansága a társas helyzetekben és gyakori félreértettsége sok tekintetben hasonlít egy jó értelmi képességű, autizmussal élő ember nehézségeihez. Mindegyik fejezet önmagában kerek, mulatságos és finoman érzékenyítő; sok képpel és megfejtésre váró titkosírással, elsősorban 6–12 éveseknek. (Orosz Annabella illusztrációival. Cerkabella, 86 oldal, 2017, 2850 Ft)

 

 

 

 

Monica Hesse: A kék kabátos lány 1943, a nácik által megszállt Amszterdam. Ez a 14 év felett ajánlható kamaszregény egy személyes történeten keresztül hozza közel a történelmi időket, amikor nem érvényesek a hétköznapi szabályok, és az emberek a sorozatos erkölcsi dilemmákra nem feltétlenül adnak helyes válaszokat. Elbeszélőnk, Hanneke talpraesett, szőke, kék szemű holland lány, aki a feketepiacon csencsel, és a háborúban munka nélkül maradt szüleit is támogatja. Egy nap különös kérést kap az egyik ügyfelétől: kutasson fel egy eltűnt zsidó lányt. A nyomozás során belesodródik az egyetemisták ellenállási mozgalmába, és olyan tényekkel kénytelen szembesülni, amelyeket addig igyekezett kizárni a tudatából. Fejlődési regény, krimi és történelmi regény egyszerre, amelyben barátság, szerelem, hűség és árulás mozgatja a szálakat. Az utószóból kiderül, hogy az amerikai szerző alapos kutatómunkával, visszaemlékezésekből, dokumentumokból, holland szakértők bevonásával festette fel a történelmi hátteret. Jól választott helyszínt, mert Budapesten vagy Varsóban bizonyára sötétebb lett volna a díszlet; és jól tette, amikor megfogadta kiadója tanácsát, hogy ne felnőttek, hanem kamaszok legyenek a hősei – hiszen a regény egyik erőssége éppen a felnőtté válással járó érzelmi hullámvasút ábrázolása. Fontos üzenet, hogy egyszerre lehetünk hősök és bűnösök, de a karaktereken és a cselekményvezetésen még lett volna mit finomítani. (Fordította Totth Gitta. Tilos az Á Könyvek, 2017, 376 oldal, 3490 Ft)

Mészöly Ágnes: Ez egy másmilyen nap A múlt év sokat dicsért gyerekkönyve, az Ez egy ilyen nap nálunk újszerű, szociografikus megközelítésével hívta fel magára a figyelmet. Ott egy tucat különböző társadalmi és családi hátterű, a mai Magyarországon élő gyerek meséli el egy napját onnantól, hogy felkel, az iskolai és a délutáni elfoglaltságain át a lefekvésig. Van köztük budai és Havanna-lakótelepi, jómódú elvált szülők fia, dánszentmiklósi cigány lány és a bicskei „gyeri” (gyermekotthon) lakója. A könyvhétre érkezik a folytatás, amelyben olyan gyerekeket ismerhetünk meg, akik valamilyen okból nem járnak napi szinten iskolába. Élsportoló kamasz, tehetséges művészpalánta (példának okáért a keresztnéven szereplő, de egyértelműen be­azonosítható zongorista, Boros Misi), leukémiával küzdő gyermek, és olyan is, aki azért lett magántanuló, mert nem tetszett a szüleinek az állami iskola. Az E/1. személyű elbeszélések többsége mögött érződik a valódi személy (még jobban is, mint az előző könyvben), de egyben olvasva azért így is tömény és kissé összefolyó lenne ez a sok reggeltől estig történet, különösen a 6–12 éves célközönség számára. Inkább mazsolázni érdemes belőle, és regisztrálni, hogy a „másmilyen” gyerekek vágyai, örömei és kudarcai éppen olyanok, mint mindenkié. Mellesleg ők sem ússzák meg a törtek kivonását meg a cserebogár részeit. (Paulovkin Boglárka illusztrációival. Naphegy Kiadó, 2017, 136 oldal, 2600 Ft)

Figyelmébe ajánljuk