KÖNYVMELLÉKLET

EQ rulez

Három gyerek- és ifjúsági könyv

  • Orosz Ildikó
  • 2017. július 8.

Könyv

Felmérések szerint az olvasó gyerekek empatikusabbak, és érzelmi életük gazdagabb, mint nem olvasó társaiké – bár az okozati összefüggés nem egyértelmű.

Vajon az olvasás eredményezi a nagyobb empátiát, vagy eleve azok olvasnak szívesebben, akik könnyebben bele tudnak helyezkedni mások világába? Egy biztos: az érzelmi intelligencia (EQ) és a társas készségek egyre inkább előtérbe kerülnek az élet minden területén, a gyerekneveléstől a humánerőforrás-menedzs­mentig. Iskolában, munkahelyen nem elég okosnak lenni, ismerni kell a saját érzéseinket, szándékainkat, és gyorsan, pontosan kell azonosítani a másokéit. Sorra jelennek meg a könyvek és játékok azzal az ajánlással, hogy „fejlesztik a gyerekek érzelmi intelligenciáját”. Valójában minden jó könyv és jó közösségi játék tudja ezt, és általában hatékonyabban, mint a célzott kiadványok. Sok könyvet említhetnénk, amelyek nem ezzel a szándékkal íródtak, mégis jelentősen hozzájárulnak az ügyhöz. Nem is beszélve a tesitanárról, aki csak úgy begurít egy labdát a gyerekek közé, amivel ugyancsak komplex érzelmi és társas-kommunikációs helyzetet generál.

Kertész Erzsi: Fény Sebestyén Címszereplőnk ufó, aki egy olyan távoli civilizációból kirándulgat hozzánk, amely elsősorban műszakilag fejlett, emberi éle­tünk egyéb aspektusait nem ismeri. Fény Sebestyén a Földön találkozik először az érzelmek sokszínű világával. Barátkozni akar, először egy áruház műszaki osztályán a televíziókkal és a mosogatógépekkel, később az emberekkel, de kiderül, hogy ez nem is olyan könnyű. Nem érti, hogy a galambokat etető néni miért apránként adogatja a madaraknak a morzsákat („miért nem tetszik odaszórni az egész zacskóval?”); és meglepve tapasztalja, hogy a horgászok feldühödnek, amikor néhány egyszerűbb mérés után, segítő szándékkal beledugja az ujját a vízbe, és odagyűjti a tó összes halát („most akkor akarnak halat fogni, vagy sem?”). Másrészt szép sikerekkel büszkélkedhet, amikor felturbózza az emberek kávéfőző gépét reggeli napsugár-kibocsátó funkcióval, vagy kutyakozmetikusnak állva meghonosítja a geometrikus frizurát. Hősünk a kultúrák közötti párbeszéd kis zöld követe, ugyanakkor sajátos gondolkodásmódja, járatlansága a társas helyzetekben és gyakori félreértettsége sok tekintetben hasonlít egy jó értelmi képességű, autizmussal élő ember nehézségeihez. Mindegyik fejezet önmagában kerek, mulatságos és finoman érzékenyítő; sok képpel és megfejtésre váró titkosírással, elsősorban 6–12 éveseknek. (Orosz Annabella illusztrációival. Cerkabella, 86 oldal, 2017, 2850 Ft)

 

 

 

 

Monica Hesse: A kék kabátos lány 1943, a nácik által megszállt Amszterdam. Ez a 14 év felett ajánlható kamaszregény egy személyes történeten keresztül hozza közel a történelmi időket, amikor nem érvényesek a hétköznapi szabályok, és az emberek a sorozatos erkölcsi dilemmákra nem feltétlenül adnak helyes válaszokat. Elbeszélőnk, Hanneke talpraesett, szőke, kék szemű holland lány, aki a feketepiacon csencsel, és a háborúban munka nélkül maradt szüleit is támogatja. Egy nap különös kérést kap az egyik ügyfelétől: kutasson fel egy eltűnt zsidó lányt. A nyomozás során belesodródik az egyetemisták ellenállási mozgalmába, és olyan tényekkel kénytelen szembesülni, amelyeket addig igyekezett kizárni a tudatából. Fejlődési regény, krimi és történelmi regény egyszerre, amelyben barátság, szerelem, hűség és árulás mozgatja a szálakat. Az utószóból kiderül, hogy az amerikai szerző alapos kutatómunkával, visszaemlékezésekből, dokumentumokból, holland szakértők bevonásával festette fel a történelmi hátteret. Jól választott helyszínt, mert Budapesten vagy Varsóban bizonyára sötétebb lett volna a díszlet; és jól tette, amikor megfogadta kiadója tanácsát, hogy ne felnőttek, hanem kamaszok legyenek a hősei – hiszen a regény egyik erőssége éppen a felnőtté válással járó érzelmi hullámvasút ábrázolása. Fontos üzenet, hogy egyszerre lehetünk hősök és bűnösök, de a karaktereken és a cselekményvezetésen még lett volna mit finomítani. (Fordította Totth Gitta. Tilos az Á Könyvek, 2017, 376 oldal, 3490 Ft)

Mészöly Ágnes: Ez egy másmilyen nap A múlt év sokat dicsért gyerekkönyve, az Ez egy ilyen nap nálunk újszerű, szociografikus megközelítésével hívta fel magára a figyelmet. Ott egy tucat különböző társadalmi és családi hátterű, a mai Magyarországon élő gyerek meséli el egy napját onnantól, hogy felkel, az iskolai és a délutáni elfoglaltságain át a lefekvésig. Van köztük budai és Havanna-lakótelepi, jómódú elvált szülők fia, dánszentmiklósi cigány lány és a bicskei „gyeri” (gyermekotthon) lakója. A könyvhétre érkezik a folytatás, amelyben olyan gyerekeket ismerhetünk meg, akik valamilyen okból nem járnak napi szinten iskolába. Élsportoló kamasz, tehetséges művészpalánta (példának okáért a keresztnéven szereplő, de egyértelműen be­azonosítható zongorista, Boros Misi), leukémiával küzdő gyermek, és olyan is, aki azért lett magántanuló, mert nem tetszett a szüleinek az állami iskola. Az E/1. személyű elbeszélések többsége mögött érződik a valódi személy (még jobban is, mint az előző könyvben), de egyben olvasva azért így is tömény és kissé összefolyó lenne ez a sok reggeltől estig történet, különösen a 6–12 éves célközönség számára. Inkább mazsolázni érdemes belőle, és regisztrálni, hogy a „másmilyen” gyerekek vágyai, örömei és kudarcai éppen olyanok, mint mindenkié. Mellesleg ők sem ússzák meg a törtek kivonását meg a cserebogár részeit. (Paulovkin Boglárka illusztrációival. Naphegy Kiadó, 2017, 136 oldal, 2600 Ft)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.