KÖNYVMELLÉKLET

Keletre, nyomorultak!

Ziemowit Szczerek: Jön Mordor, és felfal minket, avagy a szlávok titkos története

  • - legát -
  • 2017. július 8.

Könyv

Lehetett sajnálni a szükségállapotos lengyeleket a nyolcvanas évek elején, de a többség inkább csak lesajnálta – ugye, emlékszünk még a húsjegyes viccekre? –, vagy egyszerűen alacsonyabb rendűnek gondolta őket; a „lengyel” a seftelő szinonimája volt ekkor, nem a jó baráté.

Igaz ugyan, hogy ma már egyre kevesebben emlékszünk mi is, a lengyelek is e szégyenteljes időszakra, de az ilyesfajta helyzet nem múlik el nyomtalanul. Meg aztán hasonló epizódokat bármelyik kelet-európai nép történelméből előráncigálhatnánk, sőt, akár térségi specialitásnak is mondhatnánk az ilyen – mindig változó – erőviszonyokat, amihez nem is biztos, hogy át kell lépni az országhatárt. És akkor a Jön Mordor, és felfal minket… beharangozójában azt olvassuk, hogy kelet-európai gonzó, ami a lehető legrosszabb felütés.

Ziemowit Szczerek könyve elsőre azt ígéri, amiért az egyszeri lengyel Ukrajna felé veszi az irányt: olcsó lerészegedést, önfeledt kacagást, az élet császárságát. Ráadásul teljes joggal. Mert amit Ukrajna nyújtani tud, az még egy lengyel (magyar, horvát, cseh stb.) számára is egzotikus tud lenni, nem beszélve arról, hogy mekkora elégedettséggel tölthet el ilyenkor megállapítani önnön felsőbbrendűségünket.

A könyv „cselekménye” csak megerősíti előítéletünket, hogy Ukrajnában a gátlástalansággal palástolt reménytelenség még a saját mércénk szerint is elképesztő. Szczerek művében a YouTube Best of Russia válogatásvideói elevenednek meg Adidas melegítőkkel, árokban fetrengő részegekkel, tanyaközpontban felbukkanó limuzinokkal, a legkorruptabb rendőrökkel és a legszarabb zenékkel. Legfeljebb azok a szintén mindig tökrészeg felhőkergetők képeznek kivételt, akik hisznek a Nyugatban, a Nyugathoz csatlakozásban. Szerencsére Szczerek ezt az irodalmi alapanyagként aknamezőnek látszó területet képes eredeti módon, hatalmas lendülettel és nagyon viccesen bejárni, könyve akár rendhagyó útikalauzként is szolgálhat, hiszen a szerző Lembergtől Ogyesszáig, Munkácstól Harkovig szinte mindenütt kalandokba keveredik. Miközben tényleg csak röhögni lehet az egészen, a könyv egy pillanatra sem hagy kétséget afelől, hogy az efféle gyarmatosítás mennyire nincs rendjén, mennyire szánalmas önmaga és honfitársai kisstílű kalandkeresése.

Amikor a könyv 2013-ban megjelent, minden bizonnyal ez az önkritika lehetett a legfontosabb üzenet, a magyar fordítás megjelenésekor azonban a történelem egyszerűen átgázolt mindenféle katasztrófaturizmuson. Már csak az kérdés, hogy ha ezek voltak a boldog békeidők, mi lehet most?

 

Fordította: Körner Gábor. Typotex, 2016, 242 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.