Könyv

Kiss Tibor Noé a meglepetések írója.

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.

Marcel Proust a világirodalom legnagyobb posztumusz írója. Száz év is eltelt már a halála óta, és még mindig publikál.

Októberben jelent meg új könyve, az Illegalisták, amelyben édesapja és társai bebörtönzéséről ír. De vajon megmutatná-e neki, és tervezi-e továbbírni a családi történeteket? A szerzővel beszélgetve nem kerülhettük el az Istenről, hitről, vallásról megfogalmazott nagy kérdéseket sem.

Hétszáz év történelmének viszontagságait élte túl az a zsidó ereklye, amelyért boszniai muszlimok adták volna az életüket, s amely az egymás mellett élő kultúrák gazdagságának szimbóluma lett. A szarajevói Haggada regényes történetének nyomába eredtünk.

Volt egyszer egy köztársaság, fény és árnyék hazája, amelyet csodált fél Európa.

Ez a Miklya Emese által gyönyörűen illusztrált és rendkívül átgondolt kötet nem pusztán egy kiemelkedő minőségű gyerekversgyűjtemény, de arra is alkalmas, hogy a fiatalokat bevezesse a kortárs lírába.

Nyolc évig élt és alkotott Jane Austen a hampshire-i házban, amely ma múzeumként szolgál. Az egész környék a regényei hangulatát idézi, amelyek nem grandiózus történelmi eseményekről szólnak, hanem arról, mi zajlott az író szűk környezetében. 

Új kötetét – miként arra az alcím is utal – elsősorban hiánypótlónak szánja a Magyar Amatőrfilm Szövetség egykori főtitkára.

Mark Twain klasszikusa, a Huckleberry Finn kalandjai nemcsak hogy felforgatta az amerikai ifjúsági irodalmat, de a köznyelvi fordulatok és a regionális szokások beemelésének köszönhetően egyenesen a modern amerikai regény prototípusaként tartják számon.