Könyv

Márai Sándor roppant külföldi sikere, megújult hazai népszerűsége egészen különleges helyzetet teremtett a magyar irodalomtörténetben.

A Márai-könyvészetről, illetve a kutatás fő irányairól beszélgettünk a 2003-ban megjelent, csaknem 12 ezer tételt tartalmazó Márai-bibliográfia szerkesztőjével.

A kitűnően szerkesztett, reprezentatív kiállítású Nemzet és emlékezet című sorozat ötödik darabjaként jelent meg az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést tárgyaló forrás- és tanulmánygyűjtemény.

Negyven koncert négy nap alatt. Ingyenes helyszínek. A koncerttermekben dohányozni, hangoskodni tilos, a földön párnák. Modern zenei fesztivál Budapesten. A világ egy kis szelete ránk - és velünk párhuzamosan Bécsre, Pozsonyra - figyelt, nálunk töltötte a hét végét. Jó néhány fellépõ maradandót alkotott, de a lista korántsem teljes.

Hangköltészeti pályámon elõrehaladva egyre jobban láttam, hogy ehhez a rádió az ideális terep. A Magyar Rádió irodalmi osztályán valamikor 1992-ben javasoltam Varga Lajos Mártonnak, Katona Imre Józsefnek és Magos Györgynek, hogy csináljunk egy ilyen mûsort.

Tizenöt év akkurátus leltározása után jelent meg a szerzőpáros kötete. Hévizi nem titkolja el: két éve elhunyt társával a magánéletben is összetartoztak; s ez különös aurát, különös köröket von a könyv köré. Csendkörök: gyászmunka - a lehető legkevesebb fölös zajjal.

A magyar gyermekirodalomról azt szokás mondani, hogy gazdag, páratlan, a világ számára egyelõre felfedezetlen stb. Azt azonban már csak a hozzáértõ kevesek említik, hogy szervezetlen és kiszolgáltatott.

Új építészet Burgenlandban és Nyugat-Magyarországon címmel nemrégiben jelent meg az elsõ határokon átnyúló, osztrák-magyar építészeti kalauz, ami ráadásul még háromnyelvû is: német, magyar és horvát. A 140 bemutatott épület közül 14 Magyarországon található. A szerkesztõvel beszélgettünk.

József Attiláénál tökéletesebb, hibátlanabb költõi életmûvet nem ismerek. A tökéletesnél is tökéletesebb versek káprázatos sorát írta, amikben még a ritka hibák is éppen ott vannak, ahol szükség van rájuk: jelezni, hogy az Isten jobbat teremtett volna. Hatott is rám, meg is borzongatnak a versei mind a mai napig. Húszéves koromban a Tiszta szívvelt tartottam az Ideális Versnek. Harminc felett a kései költeményeitõl érzékenyülök el. Mégsem volt a kedvenc költõm egy percre sem. Nem értem.

Február 24-én - az 1947-ben, Amerikában született festõnõ, Janet Brooks Gerloff József Attila ihlette kiállításának megnyitóján - mutatták be a költõ magyar-német nyelvû verseskötetét Berlinben.

Fülep Lajos 1904-1906-os pályakezdõ kritikái a hazai kulturális élet visszásságait éles szemmel felismerõ, a hivatalos mûvészet nagyjait kigúnyoló, bátor és igen tehetséges fiatalembert sejtetnek. Írásainak egyik csoportját a látogatássorozat darabjai alkotják, melyek egy-egy hivatalos mûvészi nagyságnál született riportok és Fülep sajátos gyorsírótechnikájának köszönhetõen az élõbeszéd hûségével hatnak.

Lemértem: kétszer olyan nehéz, mint egy hasonló kiterjedésû, át-lagos könyv. Nem lehet ám képregényt akármilyen papírra nyomtatni! Merthogy ez itt nem akármelyik Maus, hanem a teljes: a vol. I és a vol. II egy közös vol.-ban, több mint harminc év zajos tengerentúli sikersorozata után.

Mezei ismeretterjesztésnek mondhatni rafinált, kései vallomásnak meg túl büszke Kafka-képregény jelent meg még tavaly. Látszólag totális marhaságról van szó, de hát Franz Kafka a fõszereplõje, az ember nem lehet érzéketlen e tény iránt.