Egy teljes élet - Litván György (1929-2006)

Könyv

Tudós volt és szabadsághős. Litván Györgyöt ugyanaz a szellemi igényesség és emberi derekasság tette a huszadik századi magyar történelem egyik legkiválóbb kutatójává, mint 1956 imponálóan bátor hősévé. Pózolás és pipiskedés nélkül is meglátszott rajta, hogy nagy ember.

Tudós volt és szabadsághős. Litván Györgyöt ugyanaz a szellemi igényesség és emberi derekasság tette a huszadik századi magyar történelem egyik legkiválóbb kutatójává, mint 1956 imponálóan bátor hősévé. Pózolás és pipiskedés nélkül is meglátszott rajta, hogy nagy ember.

*

Igen, ő volt az a fiatalember, aki a nyilvánosság előtt elsőként szólította fel lemondásra Rákosi Mátyást. A huszonhét éves Litván György ezzel az elhíresült tettével szerzett magának helyet a köztudatban és a legújabb kori magyar történelemben, s még a jelenet Schillert idéző hatásossága vagy épp obligát közhellyé alakulása sem tompíthatja el egészséges arányérzékünket: azon az 1956-os angyalföldi kerületi pártaktíván Litván György valóban szinte példa nélküli személyes bátorságról tett tanúbizonyságot. Személyes bátorságról és tartásról, mely erényeket később is számos alkalommal állt módjában kamatoztatni: a Petőfi Kör vitái, az 1956-os forradalom, majd a forradalom utóvédharcai során, utóbb vádlottként, illetve elítéltként. A börtönben, ahol amúgy fölöttébb jó társaság vette őt körül, hiszen a pszichológus Mérei Ferencet (a Papát), Kosáry Domokost vagy Bibó Istvánt is a környezetében tudhatta, négy hosszú esztendőt töltött, s 1962-es szabadulása után is csak lassanként térhetett vissza a történettudomány gondosan felügyelt berkeibe.

Közéleti szereplése és raboskodása azonban nemhogy eltávolította volna történettudósi kutatásainak tárgykörétől, hanem éppenséggel életpályájával szép, mondhatni mintaszerű egységbe foglalta. Litván György ugyanis bízvást a huszadik századi magyar progresszió legjobb ismerője volt, aki hosszú évtizedeken át kutatta a századelő megújulást ígérő szellemi mozgalmait, a művészeteket és a társadalomtudományokat átfogó értelmiségi ellenkultúrát, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás összebékítésének programjait. Ezeknek a bátor kísérleteknek a folytatását, remény szerinti betetőzését ismerte fel Litván György az 1956-os eseményekben, hogy azután egész hátralévő életében tetteivel és eszméivel megingás nélkül saját, választott értelmiségi hőseihez igazodjon. A szocializmus moralistájához, a tudós Szabó Ervinhez, a szittya förgeteggel dacoló Jászi Oszkárhoz (és Ady Endréhez) s mindazokhoz, akik ezt a már-már végérvényesen sárba szakadt országot szabaddá és igazságossá vagy legalább szabadabbá és igazságosabbá kívánták tenni. A századelő szemkápráztatóan mozgalmas korszakának, illetve az epocha baloldali és radikális főszereplőinek szentelt munkái megjelenésük óta magisztrális alapműveknek számítanak. Így 1974-es Szabó Ervin-életrajza, 2003-as Jászi-monográfiája, a "haza és haladás" század eleji problematikáját lucidus módon áttekintő nagyesszéje (Magyar gondolat - szabad gondolat, 1978) s megannyi forrásközlése nyilvánvalóan a magyar történetírás legnívósabb vonulatához soroltatnak.

Litván György ezekhez a fentebb említett életutakhoz és eszmékhez mérte az 1956-os forradalmat, s mocsoktalan tisztaságában és emberi nagyságában velük rokonította a már rabtársként is becsült, s utóbb történeti művekben is tárgyalt Bibó Istvánt (de részben önnön perének elsőrendű vádlottját, Mérei Ferencet is). Ennek a meggyőződésnek, ennek az elköteleződésnek a révén vált Litván Györgyből az illegálisan össze-összejáró, a forradalom emlékét ápoló, törekvéseit pedig lehetőség szerint életben tartó volt ötvenhatosok egyik vezéralakja, társaságszervező kulcsfigurája. A hetvenes-nyolcvanas évek összejövetelei idővel egyszersmind a formálódó demokratikus ellenzék gyűlhelyeivé is váltak, s így a rendszerváltás közeledtével Litván György - összhangban egész addigi pályafutásával - újra közéleti szerepet vállalt. Az 1988-ban megalakuló Történelmi Igazság-tétel Bizottság egyik alapító tagja volt, közremunkált a modern magyar szabadelvűség párttá alakulásában, s 1991-ben döntő részben ő hívta életre az 1956-os Intézetet, melynek első igazgatója ugyancsak ő lett.

Életének utolsó másfél évtizedében szinte változatlan intenzitással kutatta és népszerűsítette 1956 meg 1918 történetét (és előtörténetét), hogy a "két október" elképzeléseit és tévútjait, döntéseit és kényszerpályáit mind több részletében megismerhesse a történészszakma, valamint a széles közvélemény. Mint tudós és kikezdhetetlenül tisztességes ember érthető módon el kívánta oszlatni a mindkét forradalom körül támadt nemtelen nézeteket, s alighanem fájdalmas elégületlenséggel tapasztalta e balhitek vál-tozatlan burjánzását. Halálával a hazai történészcéh egyik legjelesebb mestere, s az 1956-os tradíció gáncstalanul nemes képviselője távozott. Litván György nevét most már végérvényesen odabiggyeszthetjük saját választott hőseinek, a huszadik századi magyar progreszszió, a demokratikus Magyarország megálmodóinak és megteremtőinek illusztris névsorához.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.