Járt utakon

Feketéné Kordé Katalin: A Balaton és környéke

  • B. I.
  • 2006. október 5.

Könyv

A Panoráma útikönyvsorozat 1957 óta meghatározó szereplője e speciális piaci szegmensnek.

A Panoráma útikönyvsorozat 1957 óta meghatározó szereplője e speciális piaci szegmensnek. A siker egyik oka minden bizonnyal a kiszámíthatóság, az évtizedek alatt kialakult, következetesen alkalmazott egységes kötetfelépítés. Az egyes darabok a város- és országismertetéseken, a szorosan vett turisztikai információkon túl rendre vázolják az adott tájegység geológiai történetét és sajátosságait, valamint történelmi és kultúrhistóriai vonatkozásait.

Így van ez a Balaton-útikönyvben is: az első kétszáz oldal egyfajta földtani, biológai, művelődés- és helytörténeti - helyenként részletekbe menő, helyenként mindössze általános ismertetésekre szorítkozó - összefoglalás. Az e fejezetet (A Balatonról általában) követő 30 oldalnyi információzuhatag (közlekedés, utazási irodák, szállások, strandok, programok stb.) jelzi először, hogy mégiscsak egy gyakorlati használatra szánt könyvvel van dolgunk. A voltaképpeni útikalauz az északkeleti parttól Balatonfüred irányába indulva járja körbe a tavat és közvetlen környékét. Az ismertetők világosak, áttekinthetők, az egyes szövegrészekhez kapcsolódó térképes illusztrációk könnyen megtalálhatók. A részfejezetek szerkezete a kötetstruktúrát követi: a rövid történeti összegzések után praktikus utazási tudnivalók, tanácsok, turistaútvonalak leírásai; amit pedig a szerző kiemelendőnek tart, arról egy keretes anyag külön is szót ejt.

Az ilyesfajta, a tárgyismertetésben a teljességre - de legalábbis annak látszatára - törekvő kötetek több hibát is elkövethetnek. Részben könnyen elvéthetik az arányokat, részben fölösleges ismertetőkkel terhelhetik az olvasót. A könyv ezeket az akadályokat összességében jól veszi - de hibátlannak azért korántsem nevezhető. A terjedelmes bevezető és az alegységnyitó szövegek (a történeti ismertetők) olykor átfedik egymást, továbbá a feldolgozott iszonyatos anyagmennyiség is kifogott néhányszor a szerzőn. Előfordulnak apróbb ténybeli tévedések (például Rónay György nem 1973-ban, hanem 1978-ban hunyt el - 507. oldal), semmitmondó, esetleg az adott "látnivaló", avagy kulturális vonatkozás jelentőségét eltúlzó értékelések (mondjuk egy Garay János-vers teljes terjedelmű közlése - 190. oldal), és egy-két mulatságos félreértés (egy X. századi eseményt fölidézve a "szlovén származású" Karolingot említi a könyv - 112. oldal). E bakik és esetenkénti aránytévesztések azonban nem rontják az összképet; A Balaton és környéke című összeállítás vállalt céljának jól megfelel, s megbízhatóan hozza a Panoráma sorozattól elvárt szintet.

Panoráma, 2005, 788 oldal, 5420 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.