Járt utakon

Feketéné Kordé Katalin: A Balaton és környéke

  • B. I.
  • 2006. október 5.

Könyv

A Panoráma útikönyvsorozat 1957 óta meghatározó szereplője e speciális piaci szegmensnek.

A Panoráma útikönyvsorozat 1957 óta meghatározó szereplője e speciális piaci szegmensnek. A siker egyik oka minden bizonnyal a kiszámíthatóság, az évtizedek alatt kialakult, következetesen alkalmazott egységes kötetfelépítés. Az egyes darabok a város- és országismertetéseken, a szorosan vett turisztikai információkon túl rendre vázolják az adott tájegység geológiai történetét és sajátosságait, valamint történelmi és kultúrhistóriai vonatkozásait.

Így van ez a Balaton-útikönyvben is: az első kétszáz oldal egyfajta földtani, biológai, művelődés- és helytörténeti - helyenként részletekbe menő, helyenként mindössze általános ismertetésekre szorítkozó - összefoglalás. Az e fejezetet (A Balatonról általában) követő 30 oldalnyi információzuhatag (közlekedés, utazási irodák, szállások, strandok, programok stb.) jelzi először, hogy mégiscsak egy gyakorlati használatra szánt könyvvel van dolgunk. A voltaképpeni útikalauz az északkeleti parttól Balatonfüred irányába indulva járja körbe a tavat és közvetlen környékét. Az ismertetők világosak, áttekinthetők, az egyes szövegrészekhez kapcsolódó térképes illusztrációk könnyen megtalálhatók. A részfejezetek szerkezete a kötetstruktúrát követi: a rövid történeti összegzések után praktikus utazási tudnivalók, tanácsok, turistaútvonalak leírásai; amit pedig a szerző kiemelendőnek tart, arról egy keretes anyag külön is szót ejt.

Az ilyesfajta, a tárgyismertetésben a teljességre - de legalábbis annak látszatára - törekvő kötetek több hibát is elkövethetnek. Részben könnyen elvéthetik az arányokat, részben fölösleges ismertetőkkel terhelhetik az olvasót. A könyv ezeket az akadályokat összességében jól veszi - de hibátlannak azért korántsem nevezhető. A terjedelmes bevezető és az alegységnyitó szövegek (a történeti ismertetők) olykor átfedik egymást, továbbá a feldolgozott iszonyatos anyagmennyiség is kifogott néhányszor a szerzőn. Előfordulnak apróbb ténybeli tévedések (például Rónay György nem 1973-ban, hanem 1978-ban hunyt el - 507. oldal), semmitmondó, esetleg az adott "látnivaló", avagy kulturális vonatkozás jelentőségét eltúlzó értékelések (mondjuk egy Garay János-vers teljes terjedelmű közlése - 190. oldal), és egy-két mulatságos félreértés (egy X. századi eseményt fölidézve a "szlovén származású" Karolingot említi a könyv - 112. oldal). E bakik és esetenkénti aránytévesztések azonban nem rontják az összképet; A Balaton és környéke című összeállítás vállalt céljának jól megfelel, s megbízhatóan hozza a Panoráma sorozattól elvárt szintet.

Panoráma, 2005, 788 oldal, 5420 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.