Könyv

Valamikor réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban még mindig 1913-at írnak: ezt a réges-régi, talán igaz se volt évet veszi szemügyre és kivonatolja a művészettörténész szemével, de az intim részletekre – a neuraszténiás panaszokra, a budoárok jövés-menésére, az állami és ágyastársi fegyverkezésekre – sem érzéketlenül az újságíróként és műkereskedőként is aktív szerző.

Pártos író volt, nagy idők bőbeszédű és hamis tanúja. Ha az életműve nem is, de a figurája ma is érdemelhet némi figyelmet. Ő volt a magyar irodalom szovjet őrnagya, s neki köszönhettük Guszevet.

Tandori, Parti Nagy, Závada, Nádas és Nádasdy meg még vagy hatvan író, költő, alkotó kézzel írt szövegei tartós élelmiszerekért: Magyarország egyik legnagyobb szegényiskolája, az abaújkéri Wesley Többcélú Intézmény növendékeinek gyűjtenek.

A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításán eldönthetjük, hogy a frontra megyünk, vagy maradunk a hátországban. Ez a választás sok írónak nem adatott meg.

Aki elsőre nem érez szimpátiát Békés Márton civilizációkritikus könyve iránt, annak nincs szíve. Aki végigolvasva is egyet tud vele érteni, annak meg nincs esze – fogalmazhatnánk meg egy híres államférfi állítólagos szavai után szabadon, milyen benyomást tett ránk az ifjúkonzervatív szerző Századvég Kiadónál megjelent friss írása.

Ezúttal nem a Rubik-kockára kell gondolni, de ezt az album címlapja rögtön világossá teszi. „Felforgató díszítések a szocializmusban” – valahogy így fordítható le a kétnyelvű (angol és német) kiadvány alcíme.

Galla Miklós 55 évesen megírta önéletrajzát, amiben nemcsak karrierjéről és abszurd humoráról, de magánéletének viszontagságairól is vall. Ennek apropójából beszélgettünk vele.

A takony útja egy szőrös orrlukon át – szegény Rembrandt-kutatók teljesen eszköztelenül állnának, ha efféle részletességgel kívánnák visszaadni a nagy festő életének részleteit, de Typex, aki vaskos képregényt szentelt Rembrandt életének és az őt körülvevő testnedveknek, épp az ilyen apróságokban – mint ez a nazális dráma – van elemében.

Súlyos, kemény válaszokat kaptunk Háy Jánostól, amikor a falu világáról és a gyerekkori traumákról kérdeztük. Nagyinterjúnk a karácsonyi számban olvasható, de azt csak itt árulja el, hogyan lehetett volna próféta.