Könyv

Ferenc pápa megmondja

Könyv

Nem kell ahhoz vallásosnak lenni, hogy valaki elismerje Ferenc pápa progresszivitását és szónoki képességeit. Afelől azonban már lehetnek kétségeink, hogy ha a kezünkbe kerül egy könyv a pápa összegyűjtött beszédeivel és írásaival, mekkora izgalmakra számíthatunk.

Azoknak, akik attól félnek, bibliai példabeszédeken és teológiai útvesztőkön kell átverekedniük magukat, hogy elérjenek a nagy igazsághoz, van egy jó hírünk: nem. A Ferenc beszédeit összegyűjtő könyv sokkal inkább tekinthető filozófiai kalandozásnak a modern kor emberét érintő kurrens problémák labirintusában, mint vallásos kinyilatkoztatásnak. Persze mégiscsak Isten földi helytartója írja a szövegeket, így arra ne számítsunk, hogy a Jóisten, A jelenések könyve vagy az evangéliumok nem kerülnek elő, mégis túlsúlyban maradnak az olyan kérdések, mint a klímaváltozás, a fake news vagy a szegénység. A könyv első fele a 2015-ös Laudato si’ enciklika rövidített változata, ahol Ferenc pápa olyan részletességgel elemzi a klímaváltozást és annak várható gazdasági és társadalmi következményeit, hogy egyszerre tűnik politikusnak, társadalomtudósnak és természettudósnak. A bolygó pusztulását nem feltétlenül Isten büntetésének tartja, sokkal inkább az egyén felelősségét és az anyaföldre is kiterjedő szeretet szükségességét hangsúlyozza. Ugyanilyen érzékenységgel beszél a menekültekről, az útkereső fiatalokról vagy az erőszakot átélőkről. A kötetet érdemes Ferenc pápa füveskönyvének tekinteni, filozófiai gondolatébresztőként, vitaindítóként. Viszont semmiképpen se akarjunk a könyvön gyorsan átszaladni, ahhoz túl sűrű és kissé nehézkes olvasmány.

Szerkesztette: Király Levente. Corvina Kiadó, 2020, 280 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.