magyarnarancs.hu: A Salinger-spotting sajátos amerikai sporttá vált az elmúlt évtizedekben. Az önök filmjében megszólal egy fanatikus rajongó, aki eléggé el nem ítélhető módon zaklatta a visszavonultan élő írót. Mennyire volt ez gyakori?
Shane Salerno: Valóban akadtak olyanok, akik nem tisztelték Salinger privát szféráját. De a rajongók többsége azért ennél belátóbban viselkedett, és csak tisztes távolból rajongott, az élni és élni hagyni elvet követve. Én magunkat is közéjük sorolom. Ugyanakkor mind a film, mind a könyv amellett teszi le a garast, hogy Salinger egyáltalán nem az a remete volt, amilyennek sokan hitték. Ez a remetedolog üres mítosz, semmi más. Világlátott ember volt, aki sokat utazott, fiatal lányoknak és színésznőknek udvarolt, és korántsem csak a távolból. Felutazott New Yorkba, hogy Broadway-előadásokat nézzen, mindennap beautózott a legközelebbi városkába, hogy elhozza a postáját és megvegye a napilapokat. Nagyon is beszédes ember volt. Persze csak azon kevesekkel, akikkel szóba akart állni. Ez nem egy remete élete, hanem egy olyan emberé, aki nem szereti a kéretlen látogatókat.
magyarnarancs.hu: Történtek durva zaklatások?
SS: Az is elég durva tud lenni, ha valaki nap nap után ott ólálkodik a házad körül. Salinger érthető módon gyűlölte az ilyesmit, ki ne tenné? Meggyőződése szerint semmi mással nem tartozott az olvasóinak, mint a könyveivel. Abból, ami az írásain kívül esett, semmit sem akart megosztani a rajongókkal.
magyarnarancs.hu: Azért egy kicsit önök, filmesek is vétettek a magánszféra szentsége ellen, nem?
SS: Nem, nem, mi ilyesmire sosem vetemedtünk. Salinger közismert személyiség, úgyhogy nem látom, miért ne csinálhattunk volna róla filmet.
magyarnarancs.hu: A normandiai partraszállás és a felszabadított náci koncentrációs táborok látványa sokkoló trauma volt Salinger számára. Mennyire az első sorokban harcolt?
SS: A második világháború legvéresebb csatáiban harcolt. A háború megtörte az embert, de megteremtette a művészt.
magyarnarancs.hu: Miközben a húszas éveiben járó Salinger Normandiában harcolt, távollétében odahaza, Amerikában Chaplin lecsapta a kezéről Oona O'Neillt, Eugene O'Neill lányát, akit Salinger 16 éves korában ismert meg. A háború befejezésekor Salinger ideg-összeroppanással kórházba került. A Chaplin-ügynek volt szerepe ebben?
SS: Nem, ez nem játszott szerepet benne, a háborúban tapasztalt szörnyűségek miatt került kórházba. De a csalódás nem múlt el nyomtalanul – Salinger egész életében azokért a fiatal lányokért epekedett, akik Oonára emlékeztették. Megszállottja volt a vélt vagy valós ártatlanságuknak. Ezt kereste, ezt üldözte. Oona igazi szépség volt, különleges teremtés. 16 és 18 éves kora között Salingeren kívül viszonya volt Orson Wellesszel és Peter Arnóval is, 18 évesen pedig hozzáment Charlie Chaplinhez.
magyarnarancs.hu: Mi lehet a magyarázata annak, hogy Salinger – a zsidó származású amerikai katona – közvetlenül a háború végeztével feleségül vett egy náci pártagsággal bíró német nőt?
SS: A válasz egyszerű: beleszeretett a kérdéses nőszemélybe. Amikor fény derült a nő múltjára, Salinger azonnal kezdeményezte a válást.
magyarnarancs.hu: Salinger viszonyai közül a legnagyobb nyilvánosságot a Joyce Maynard-ral folytatott kapcsolata kapta. Sok évvel később Maynard (interjúnk vele itt) a memoárjában részletezte, mi is történt közte, a 18 éves diáklány és az ötvenen felüli író között.
SS: Salinger a szó szoros értelmében becserkészte Maynard-t, és ezzel a saját szabályait is megszegte. A fiatal lányok visszatérő motívumai voltak az életének. Salinger a háború előtti ártatlanságot kereste megrögzötten. Azt az ártatlanságot, amit a 16 éves Oona O'Neill jelentett számára. Sem a film, sem a könyv nem csinál titkot belőle, hogy meglehetősen aggályosnak tartjuk az efféle kapcsolatokat.
magyarnarancs.hu: Salinger nagy vágya volt, hogy a The New Yorker közölje az írásait. Kezdőként ez volt az életcélja. Sokszor próbálkozott, sokszor visszautasították. A korai zsengéi nem ütötték meg a mércét?
SS: Nem voltak ezek olyan rossz írások, de a második világháború kellett ahhoz, hogy Salinger igazi művésszé érjen. Termékeny trauma volt ez az életében, igazi fordulópont. Ezt maga Salinger is elismerte azáltal, hogy soha nem járult hozzá, hogy a háború előtti írásai könyv formában is megjelenjenek. Az ünnepelt írások mind a háború után születtek.
magyarnarancs.hu: Igaz, hogy Salinger a hatvanas évek New Yorkjában oly divatos indiai guruk hatására vonult el?
SS: A vallás nagymértékben hatott a munkájára. A háborús traumára keresett gyógyírt, és ezt a hindu Védantában találta meg. A vallás segített ugyan élnie, megszabadította a hosszú, sötét éjszakák rémétől, de mint író megsínylette, ahogy egyre jobban magáévá tette az üzenet hirdetőjének szerepét.
magyarnarancs.hu: A Zabhegyező két hírhedt merénylet – a Lennon-gyilkosság és a Reagan elleni kísérlet – kapcsán is a hírekbe került. Mark Chapmanre és John Warnock Hinckley Jr.-ra is nagy hatással volt. Megviselte ez Salingert?
SS: Mélyen megrázta mindkét eset.
magyarnarancs.hu: Salinger egészen a haláláig az írásnak élt, noha kizárólag az asztalfiókjának írt. Mi és mikor fog megjelenni?
SS: Mindazok a művek, amik az 1965-től a haláláig terjedő időszakból származnak, 2015 és 2020 között fognak megjelenni.
magyarnarancs.hu: Billy Wilder és Elia Kazan is meg akarta filmesíteni a Zabhegyezőt. Melyikük jutott közelebb a célhoz?
SS: Már az első métereken elvéreztek. Senki sem jutott a megfilmesítés közelébe. Salinger úgy érezte, hogy csak egyvalaki játszhatná el Holdent; ez pedig ő maga volt.
magyarnarancs.hu: Ön sem szűkölködik megvalósítatlan forgatókönyvekben. Spielbergnek és James Cameronnak is bedolgozott. Igaz, hogy most az Avatar folytatásán dolgozik?
SS: Igen. Életem nagy szerencséjének tartom, hogy James Cameronnal együtt írhatom a folytatásokat. Persze egy szót sem mondhatok róla. Minden top secret. A Harcosok klubja első számú szabálya, tudja, hogy mi? Hogy NEM beszélsz az Avatarról.
