Könyv

Finy Petra: Madárasszony

  • - toroczkay -
  • 2012. november 18.

Könyv

A gyerekkönyveiről ismert szerző első regénye egy fiatal nő és elhunyt, madárfétises anyja - valamint közös szerelmük, az erdész - történetét meséli el. Finy lenyűgöző tudással ír rovarokról, állatokról, de nem felejti ki a növényeket sem, sőt a borokról is megtudhatunk ezt-azt. A könyvből árad a középosztálybeli jólét penetráns szaga: a lakásban minden természetes anyagból van, a dohányzóasztalon kis kosárkában kavicsok és a kert termései, mellette színes-szagos citromtorta, és mi kandalló előtt forraltborozunk norvégmintás pulóverben. Valahogy így álmodozhat az, akinek a vidék: kirándulni a Pilisbe. Ehhez már a könyv elején felzárkóznak a szerző édeskés, rosszacska viccei (például: "Száz szónak is begy a vége.") De a szereplők szavai is műviek. Melyikünk mond akár csak gondolatban is olyat: "fene frányán" éreztem magam? Az is furcsa, hogy az idegesítő karakterek néha olyan akció-horror jelenetekbe futnak bele ebben az émelyítő világban, hogy nem kilóg, hanem maga a regény lesz a lóláb. Van egy fejezet, melyben a félbéna apa a szőlőjét zabáló seregélyeket puskával akarja elriasztani, de madárrajongó lánya egy óvatlan pillanatban elfűrészeli a puskacsövet (!), majd a férfi - mert ez nem tűnik fel neki - megtölti a fegyvert, mely végül felrobban a kezében. Dől mindenhonnan a vér, az apa fél szemére megvakul, közben lánya egy ciszternába esik, a félbéna, félvak szülő pedig gyermekét egy kampós csáklya segítségével húzza ki, melyet egyébként sebtiben eszkábált, "egészen elfeledkezve a kirobbantott szeméről".

A borító viszont csodaszép!

Libri, 2012, 320 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”