Könyv

Egy őrizetes rajzai

Frédéric Beigbeder: Francia regény

Könyv


A gyors önéletrajzírásnál nincs is egyszerűbb: szippantsunk fel néhány csík kokaint egy motorháztetőről a párizsi Marceau sugárúton, a kiérkező rendőrök elől meneküljünk egy lezárt aluljáróba, bankkártyánkat pedig a biztos siker érdekében felejtsük a tetthelyen. Beigbeder valójában több mint egy évig dolgozott a Francia regényen, mégis hajlamosak vagyunk elhinni neki: az őrizetben töltött két éjszaka hozta elő elfeledettnek hitt gyerekkori emlékeit, itt született meg - papír és írószerszám híján fejben - a később lejegyzett szöveg. Mint ahogy azt is kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az író első tizenöt évét övező homály párhuzamba állítható a francia társadalom háború utáni kollektív felejtésével, valamint a Beigbeder szüleinek válása körüli kényelmes hallgatással. Ha nem firtatjuk a személyes, családi és társadalmi lét legalábbis megkérdőjelezhető egymásra vetítéseit, könnyen belefeledkezhetünk egy átlagosságában is heroikus momentumokat rejtegető 20. századi francia családtörténetbe, amit a bátyja árnyékában élő, félénk, fogszabályozós szőke kisfiúból lett író-médiasztár ad elő, letartóztatás utáni őszinteségi rohamok közepette. A ráadás az állami biohatalom és a művészvilág - Foucault- és Kant-idézetekkel sűrűn megspékelve is - mulatságos rajza és a fény városa alatti nyirkos börtönvilág szociografikus igényű leírása. A felső középosztály érzelgős lázadója akár a kötet előszavát jegyző Michel Houellebecq egyik regényéből is érkezhetett volna - leszámítva néhány giccsbe hajló jelenetet.

 

"Egyórányi raboskodás egy rácsos furgonban, hogy cserébe az emberi jogok elszánt védelmezőjének tartsanak, nagyon kedvező fizikai fájdalom/médiajutalom aránynak számított" - írja Beigbeder egy korábbi rendőrségi afférja nyomán. Ezúttal a fizikai fájdalom/irodalmi jutalom arányra sem lehet panaszunk.

Fordította: Tótfalusi Ágnes. Európa, 2012, 259 oldal, 2800 Ft


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.