Könyv

Vendégségben Bajor Gizinél

Könyv

Vendégek az olvasók, míg jóhiszemű, jogcímmel rendelkező lakáshasználók a kötet szerzői, hisz a budai Bajor-villa régóta a színháztörténet kutatóinak egyik legfőbb hadiszállása. Ács Piroska, Gajdó Tamás és kollégáik most e kötettel tisztelegnek a színésznő előtt, aki sikerrel és méltán emelte önmagát a huszadik század Dérynéjének kultikus magaslatára.

Mert hát hol van az megírva, hogy egy színész nem alakíthatja az eszével, bájával, társasági tehetségével a pályafutását? Ezt a színészi játékában sajna már alig-alig megidézhető, de máig csillámlóan okos, minden ízében izgalmas és tehetséges asszonyt mutatják be a kötet írásai: karrierjének és egyre emelkedő művészi-társadalmi rangjának egyes állomásain, egykori otthonaiban, kitekintéssel dicsőült utóéletének legfontosabb mozzanatára - magára a Bajor Gizi Színészmúzeumra. Mert ha egy múzeum nem is szolgálja oly hatalmas mértékben a színésznői név emlékezetét, mint egy-egy forgalmas fővárosi köztér, azért Bajor Gizit ma vitán felül elsősorban a Gobbi Hilda által gründolt múzeum névadója gyanánt ismerjük és tiszteljük. S a kötet írásaiból hamar nyilvánvalóvá válhat, hogy a legendás színésznőnek ki is járt ez az apoteózis, hiszen nagy és virtuóz módon kormányzott életúthoz kapcsolódott a holt színészt vajmi ritkán megtaláló kegyeletes gesztus. E nagy és okos élet relikviáit mutatják a kötet képei és ráadásképp az a DVD-melléklet, amely a Színészmúzeum Bajor-anyagának katalógusát tárja a multimediális hajlamú olvasó elé: másfél ezer fotó, festmény, grafika, hang- és filmfelvétel s egyebek felvonultatásával. S ezek sorában ott a fénykép Bajor Gizi egymás mellé helyezett kitüntetéseivel, a Corvin-koszorúval és a Kossuth-díjjal, a Kisfaludy Társaság Greguss-díjával és a Magyar Népköztársasági Érdemrenddel, Bajor rendszerváltásoktól háboríthatatlan tehetségének díszjeleivel.

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2012, 128 oldal, 2000 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.