Könyv

Vendégségben Bajor Gizinél

Könyv

Vendégek az olvasók, míg jóhiszemű, jogcímmel rendelkező lakáshasználók a kötet szerzői, hisz a budai Bajor-villa régóta a színháztörténet kutatóinak egyik legfőbb hadiszállása. Ács Piroska, Gajdó Tamás és kollégáik most e kötettel tisztelegnek a színésznő előtt, aki sikerrel és méltán emelte önmagát a huszadik század Dérynéjének kultikus magaslatára.

Mert hát hol van az megírva, hogy egy színész nem alakíthatja az eszével, bájával, társasági tehetségével a pályafutását? Ezt a színészi játékában sajna már alig-alig megidézhető, de máig csillámlóan okos, minden ízében izgalmas és tehetséges asszonyt mutatják be a kötet írásai: karrierjének és egyre emelkedő művészi-társadalmi rangjának egyes állomásain, egykori otthonaiban, kitekintéssel dicsőült utóéletének legfontosabb mozzanatára - magára a Bajor Gizi Színészmúzeumra. Mert ha egy múzeum nem is szolgálja oly hatalmas mértékben a színésznői név emlékezetét, mint egy-egy forgalmas fővárosi köztér, azért Bajor Gizit ma vitán felül elsősorban a Gobbi Hilda által gründolt múzeum névadója gyanánt ismerjük és tiszteljük. S a kötet írásaiból hamar nyilvánvalóvá válhat, hogy a legendás színésznőnek ki is járt ez az apoteózis, hiszen nagy és virtuóz módon kormányzott életúthoz kapcsolódott a holt színészt vajmi ritkán megtaláló kegyeletes gesztus. E nagy és okos élet relikviáit mutatják a kötet képei és ráadásképp az a DVD-melléklet, amely a Színészmúzeum Bajor-anyagának katalógusát tárja a multimediális hajlamú olvasó elé: másfél ezer fotó, festmény, grafika, hang- és filmfelvétel s egyebek felvonultatásával. S ezek sorában ott a fénykép Bajor Gizi egymás mellé helyezett kitüntetéseivel, a Corvin-koszorúval és a Kossuth-díjjal, a Kisfaludy Társaság Greguss-díjával és a Magyar Népköztársasági Érdemrenddel, Bajor rendszerváltásoktól háboríthatatlan tehetségének díszjeleivel.

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2012, 128 oldal, 2000 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”