Könyv

A tökéletes bűnösség korában

Lawrence Block: Tánc a mészárszéken

  • - banza -
  • 2012. augusztus 30.

Könyv

 


"Ha isten nincs, mindent szabad", szól Ivan Karamazov híres maximája. Ez a szellemi alapja Block 16 kötetes Matt Scudder-sorozatának, amelynek immár kilencedik része jelent meg magyarul. A korszak pedig Fichte híres meghatározása szerint a "tökéletes bűnösség", a "minden igazság iránti teljes közöny, a vezérfonal nélküli totális kötetlenség" kora. Akkor hát Isten halott. Rendben, de azért a pokol létezik? Vagy mégis van Isten? És ha nincs, azért van-e valami vezérfonál? Azaz van-e valami határ, amit még egy szörnyeteg sem léphet át? Ilyesmiken vitázik az anonim alkoholistákhoz járó magánnyomozó és a semmiféle vérfürdőtől vissza nem riadó bűnöző barátja, az ír Mick Ballou, valamint a roppant száraz humorú rendőr, Joe Durkin, miközben igazságot tesznek. De mi az igazság?

 

Persze Block csak kis mértékben terheli meg krimijét az efféle etikai-metafizikai gondokkal, csak éppen annyira, amennyi még hitelesen ábrázolható, és ami még nem haladja meg valószínűtlen mértékben alakjai szellemi horizontját. Nem puffasztja föl figuráit, pozitív értelemben sem rágalmazza meg őket, és általában is pontosan tudja, mi az, ami egy alapvetően mégiscsak szórakoztatás céljából írt regénybe még belefér. A giccshatáron táncol, de csak nagyon ritka esetben csúszik túl a lába - mi sem természetesebb, hogy akkor, ha nő/férfi vagy gyerek kerül a szereplők közelébe. Végül persze véget érnek az érvek, marad a halál, de ez újabb kérdést szül: mi értelme a tisztességnek/tisztességtelenségnek, ha úgyis meghalunk? Vagy a mi költőnk szavaival: "kiterítenek úgyis".

Fordította Varga Bálint. Agave, 2012, 323 oldal, 2980 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.