Gesztus dolga (Meredith Monk: Magic Frequencies)

  • - sissova -
  • 2001. március 29.

Könyv

Meredith Monk 1998-ban a New York-i Joyce Theaterben bemutatott legújabb darabját, a Magic Frequenciest most kis késéssel a budapesti éterhullám-érzékeny generáció is élvezhette három alkalommal a Trafóban.
Meredith Monk 1998-ban a New York-i Joyce Theaterben bemutatott legújabb darabját, a Magic Frequenciest most kis késéssel a budapesti éterhullám-érzékeny generáció is élvezhette három alkalommal a Trafóban.

Az avantgárd érzékenységéről a hatvanas évek óta híres amerikai művésznő sci-fi kamaraoperaként definiálja előadását, holott kevesebb füllel még éppen követhető minimál-ének van benne, amatőr fizikusok kedvelt hangszereivel kísérve, és több tánc, tudományos fantasztikum, kriptográf gesztus, mint eddigi munkáiban. Aki kedélyes dallamokra vágyik, csalódni fog, viszont aki fogékony a dramaturgiai bolondságokra, és képes otthonra lelni az interferenciafüttyök világában, könnyen rácuppanhat.

Hat színész és két zenész összehangolt munkájára épül az öt színből álló táncopera. Az első részben Monk és Ching Gonzales ismerkedik egy kerti reggelizőasztallal, artikulálatlan hangok kíséretében, miközben előbukkan három lidérc az üvegfal mögül, és érdeklődve tanulmányozza őket. A lidércek hirtelen leülnek az asztalhoz - a semmire. Ekkor még nem tudni, hogy a trükk titka a jelmezükbe épített szerkezet. Később is gyakran érik a nézőt abszurd meglepetések, tüsténtcsodák. Rövid közjáték után egy haldokló betegágyánál találjuk magunkat. Vagy egy ravatalnál? A színészek mindenesetre megmutatják, hogyan lehet ápolni és elsiratni valakit, pusztán gesztusokkal, jelzésszerű jelmezekkel. Majd fénykeret vetül a színpadra. Egy mozgólépcsőkkel teli nagyáruházban két ember, két bevásárlószatyor és két Götz-baba találkozik. Aztán a sötétben valaki végigvilágítja a saját testét egy zseblámpával. Lehet, hogy meztelen? A következő epizódban a vérszagra gyűlő média kap egy akkora pofont, hogy a hangfal adja a másikat. Végül eltáncolják az őslény-csűrdöngölőt csillagporban, bár-soha-ne-hallottuk-volna típusú zenére. Hogy a darab miről szól, arról nyilván lehetne vitákat nyitni. Számomra, akinek a lakásától amúgy sem idegenek a Givelet-féle hangfrekvencia-gerjesztő hangulatok, a fehérzajok, az éteri sikolyok, a monitorok segítségével való kommunikáció, a Földre pottyant ufók, illetve az ufóba esett földlakók típusú értelmezés látszik megfelelőnek. A szereplők ugyanis viselkedni tanulnak egymástól, apró dallamokkal, furcsa gesztusokkal teremtve kapcsolatot, amelyek nyilván szerves részei a Monk-galaxis útikalauzának is. Persze lehet, csak az a fontos, hogy az ember időnként túléljen egy-egy kisebb katasztrófát. Ha ráadásul még le is nyűgözik közben, az már tiszta haszon.

- sissova -

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.