Könyv

Gyengébb? Nem!

Könyv

Szabó Edit könyve bor- és borászkóstoló: könnyedebb és erősebb interjúk követik egymást, hol édes, könnyed; hol kicsit nyersebb, komolyabb hangvételben. A recept- és borkönyvvel dúsított interjúkötet 26 borászaton és történeten vezet végig, különlegessége pedig az, hogy a közvélekedésben alapvetően férfiszakmának tartott szőlész és borász hivatás nő képviselőit veszi sorra. Tokajtól Szekszárdon át Villányig sorsokat, életpályákat, motivációkat, küzdéseket; dűlőket, savakat, palackozásokat ismerhetünk meg. A tálalás színes és hangulatos: a nyári bortúrát Dancsecs Ferenc fotói kísérik végig. A kötet alfabetikus elrendezése persze igazságos, de borkóstolásban nem segít: kissé egyenetlen a kezdés, a folytatásban viszont egyre izgalmasabb és mélyebb beszélgetések következnek. Vannak hagyatékot átvevők, vannak francia borvidékről inkább Tokajra települők, a palackokról a laikusoknak is ismerős nevek. Műhelytitkok és idill – utóbbi a szó teljes műfaji és hangulati értelmében. A kötet a bukolika maga: persze nem a pásztor­életet, hanem a borászéletet dicsérő életképeket kapunk. Minden megszólalásból árad a nyugalom, a nyár, a bor és a vidék élvezete, bölcselete. Nehéz is érteni, miért nem él mindenki egy hegyaljai chateau-ban, borospincével, szőlővel. Alapos és arányos interjúkkal van azonban dolgunk, a pálya nehézségei, küzdései, a nőként való érvényesülés kérdései itt-ott új árnyalatokat kapnak – s ebben a tekintetben – a megállíthatatlan gasztro- és borgourmet-lázban – talán hiánypótló is a kötet. Érdemes viszont lassan, részletekben fogyasztani. Máskülönben, ahogy a borkóstolók végén is, a sokféle karakter után a legédesebb utóíz marad. Az pedig, hogy ez túl édes-e, már ízlés dolga.

Corvina, 2017, 216 oldal, 5990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.