Szabó Edit könyve bor- és borászkóstoló: könnyedebb és erősebb interjúk követik egymást, hol édes, könnyed; hol kicsit nyersebb, komolyabb hangvételben. A recept- és borkönyvvel dúsított interjúkötet 26 borászaton és történeten vezet végig, különlegessége pedig az, hogy a közvélekedésben alapvetően férfiszakmának tartott szőlész és borász hivatás nő képviselőit veszi sorra. Tokajtól Szekszárdon át Villányig sorsokat, életpályákat, motivációkat, küzdéseket; dűlőket, savakat, palackozásokat ismerhetünk meg. A tálalás színes és hangulatos: a nyári bortúrát Dancsecs Ferenc fotói kísérik végig. A kötet alfabetikus elrendezése persze igazságos, de borkóstolásban nem segít: kissé egyenetlen a kezdés, a folytatásban viszont egyre izgalmasabb és mélyebb beszélgetések következnek. Vannak hagyatékot átvevők, vannak francia borvidékről inkább Tokajra települők, a palackokról a laikusoknak is ismerős nevek. Műhelytitkok és idill – utóbbi a szó teljes műfaji és hangulati értelmében. A kötet a bukolika maga: persze nem a pásztoréletet, hanem a borászéletet dicsérő életképeket kapunk. Minden megszólalásból árad a nyugalom, a nyár, a bor és a vidék élvezete, bölcselete. Nehéz is érteni, miért nem él mindenki egy hegyaljai chateau-ban, borospincével, szőlővel. Alapos és arányos interjúkkal van azonban dolgunk, a pálya nehézségei, küzdései, a nőként való érvényesülés kérdései itt-ott új árnyalatokat kapnak – s ebben a tekintetben – a megállíthatatlan gasztro- és borgourmet-lázban – talán hiánypótló is a kötet. Érdemes viszont lassan, részletekben fogyasztani. Máskülönben, ahogy a borkóstolók végén is, a sokféle karakter után a legédesebb utóíz marad. Az pedig, hogy ez túl édes-e, már ízlés dolga.
Corvina, 2017, 216 oldal, 5990 Ft
