Könyv

Gyengébb? Nem!

Könyv

Szabó Edit könyve bor- és borászkóstoló: könnyedebb és erősebb interjúk követik egymást, hol édes, könnyed; hol kicsit nyersebb, komolyabb hangvételben. A recept- és borkönyvvel dúsított interjúkötet 26 borászaton és történeten vezet végig, különlegessége pedig az, hogy a közvélekedésben alapvetően férfiszakmának tartott szőlész és borász hivatás nő képviselőit veszi sorra. Tokajtól Szekszárdon át Villányig sorsokat, életpályákat, motivációkat, küzdéseket; dűlőket, savakat, palackozásokat ismerhetünk meg. A tálalás színes és hangulatos: a nyári bortúrát Dancsecs Ferenc fotói kísérik végig. A kötet alfabetikus elrendezése persze igazságos, de borkóstolásban nem segít: kissé egyenetlen a kezdés, a folytatásban viszont egyre izgalmasabb és mélyebb beszélgetések következnek. Vannak hagyatékot átvevők, vannak francia borvidékről inkább Tokajra települők, a palackokról a laikusoknak is ismerős nevek. Műhelytitkok és idill – utóbbi a szó teljes műfaji és hangulati értelmében. A kötet a bukolika maga: persze nem a pásztor­életet, hanem a borászéletet dicsérő életképeket kapunk. Minden megszólalásból árad a nyugalom, a nyár, a bor és a vidék élvezete, bölcselete. Nehéz is érteni, miért nem él mindenki egy hegyaljai chateau-ban, borospincével, szőlővel. Alapos és arányos interjúkkal van azonban dolgunk, a pálya nehézségei, küzdései, a nőként való érvényesülés kérdései itt-ott új árnyalatokat kapnak – s ebben a tekintetben – a megállíthatatlan gasztro- és borgourmet-lázban – talán hiánypótló is a kötet. Érdemes viszont lassan, részletekben fogyasztani. Máskülönben, ahogy a borkóstolók végén is, a sokféle karakter után a legédesebb utóíz marad. Az pedig, hogy ez túl édes-e, már ízlés dolga.

Corvina, 2017, 216 oldal, 5990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.